„Évente egyszer, hogy tudja, hol a helye!” … „Csak pofont kap, nem is érzi.” … „Újságpapírral a fenekére, mert az nem fáj.” Szakértő mondja el, hol sántítanak ezek a magyarázkodások, és miért teljességgel értelmetlen a bántalmazás.
Tudjuk, hogy ez szinte vesztes háború, de mégis: ti hogyan küzdötök az állatszőrhegyek ellen? És mi a legbizarrabb hely, ahol macska/kutyaszőrt találtatok?
Vagy csak hozzá nem értő a gazda…
Veled is előfordult már olyan, hogy a legképtelenebb módon és pillanatban fordult egyet az életed? Ha igen, írd meg kommentben!
„Az volt a terv, hogy itt akkor megállunk, a további családtervezés kizárólag a jelen állapot konzerválására irányulhat. Vagyis: nincs több befogadott jószág!” Aztán lett. Macskariadó Kurucz Adriéknál.
Minden lakóháznak megvan a maga mindent tudó lakója, akivel elég csak egyszer találkozni, és már mindent tudni fogunk évtizedekre visszamenőleg… mindenkiről.
Ezúttal főszerkesztő-helyettesünk egy napjába pillanthattok be:
Egy háziállat jelenléte olykor szó szerint is életmentő lehet. De van, hogy a segítség onnan érkezik, ahonnan nem is számítanál rá. Olvassátok el ezt a tíz fantasztikus történetet állatok hőstetteiről:
A világsajtó épp egy hazai tudományos áttöréstől hangos: Andics Attila agykutató és kutatótársai a kutyák beszédfeldolgozását vizsgálva értek el átütő eredményeket. Mire elég ötezer generációnyi együttélés? Másképp gondolkodnak a különböző fejformájú ebek? Hogyan lehet hatékonyan és etikusan vizsgálni a kutyák agyát? Olvassátok el Filákovity Radojka interjúját:
A kutyákkal egyetlenegy baj van: hogy nem élhetnek addig, mint a gazdáik.