Ha ember alkotta állatokra gondolunk, elsőre valamilyen bizarr szörnyszülött képe ugrik be sokaknak, ám nem csak laborban génszerkesztett fajok jöttek létre emberek által. Íme, néhány példa különleges élőlényekre, amik kísérletezés nélkül nem születhettek volna meg.
Kutyát városi környezetben szabadon engedni csak a futtatókban szabad. Jó móka lehet a futtatózás, de be kell tartani pár szabályt a saját érdekünkben is:
„Talán te hoztad ki a menhelyről, fogadtad be az utcáról, vitted haza valami erdőszélről, de lesznek időszakok, amikor rádöbbensz majd, hogy ő épp annyira vitt haza téged, mint fordítva. Önmagadhoz.”
A falkaelméletet totálisan félreértjük. Az állandó jutalomfalatozással az egyik legfontosabb természetes képességét, a szociális tanulást neveljük ki belőle. A gyerekekéhez hasonló kötődésével pedig teljes ellentmondásban áll, ha egész napra egyedül hagyjuk. Az ELTE etológusa kihúzza egy sor kutyás tévhit méregfogát.
Talán nem minden esetben igaz, hogy a kutya az ember legjobb barátja? Legalábbis úgy tűnik, a kettő kombinációja ellentmondásos reakciókat vált ki.
Mi a legjobb a kutyának? A panzió? A kutyaszitter? Vagy ha visszük magunkkal? A szakértő válaszol:
Bár léteznek bújós pitbullok és távolságtartó golden retrieverek, a fajta továbbra is fontos kiindulópont, ha kutyát szeretnénk.
A hálóban amúgy megtűrt négylábú kedvencek bezavarnak az emberszabásúak romantikus pillanataiba? Naná. Röhögős tartalom következik:
Hála minden állatért, aki a szenvedések után újra tud bízni az emberben – és minden gazdiért, aki megtanítja nekik, mi az a biztonság.
Jelenlegi tudásunk szerint a kutya az egyetlen faj, amely úgy kötődik az emberhez, mint kisgyerek a szülőhöz. Ez nem véletlen, mi tettük őt ilyenné a háziasítás során – ezért nekünk is kéne vigyázni rá. De hogyan? Mi a baj a falkavezér-koncepciókkal, vagy épp a túlkényeztetéssel? Új podcastunk következő részében dr. Gácsi Márta etológus.