Hogy néz ki a gyász? A kérdés hallatán a legtöbben valószínűleg egy összekuporodva sírdogáló embert képzelünk el, aki éjjel-nappal az elvesztett szerettére gondol. Azonban a szakemberek hangsúlyozzák: a gyász ennél jóval komplikáltabb. Sőt, sokszor olyan formában jelentkezik, amit álmainkban sem gondoltuk volna.
Takács Dalma kolléganőnk a sztárpszichológus, Esther Perel budapesti előadásán járt, és részt vett a sajtónak szervezett kerekasztal-beszélgetésen is. Beszámolójából megtudhatod, mi mindenről esett szó:
A súlyemelés olyan élmény, amelynek következtében a traumatúlélők képesek lehetnek újra kapcsolódni a testükkel, derült ki egy friss kutatásból.
Egy kislány, aki rendszeresen azt hallja: milyen gyönyörű. Egy kiskamasz, akinek a testéhez nem jól közelednek. Egy fiatal nő, akinek erőszakkal átlépik a határait. Egy kétgyerekes anyuka, aki próbálja végre visszavenni a kontrollt az emlékei, az érzései és a tükörképe fölött. Szabó Anna Eszterrel D. Tóth Kriszta beszélgetett.
Mindazoknak, akik épp életközepi válsággal küszködnek, vagy épp afelé tartanak, vagy már éppen túl vannak rajta, hogy lássák: nem is olyan lehetetlen rendesen végigcsinálni, és megerősödve jönni ki belőle.
„Ott lenni, beszélni a legkevesebb. De két alkalom között jön a mélymerülés, bele a sötétbe. Világkörüli út ez, csak épp belül zajlik” – mondja egyikünk arról, mit jelent neki az önismereti munka. De mindenki más is beenged most bennünket pár percre abba a legintimebb szobába.
Szabó Anna Eszternek (váratlanul) egy sorozat segített átírni mindazt, amit a szexualitásról, a testiségről gondolt. De ehhez alá kellett merülnie a pokolba a főszereplőkkel együtt. Nagyon rendhagyó ajánló.
Hesna esete a félig üres/félig tele pohár dilemmájával. És a feloldás, ami ugyanannyira köszönhető az afganisztáni háborús veteránoknak, mint a saját gyerekeinek.