Íme, egy ország, amelyben hagyományosan a nő költözik a férfihoz, és nemcsak a születő gyerekekről, de a férje szüleiről is neki kell gondoskodnia. A nyugodt öregkor garanciáját tehát a fiú utódban látják az emberek. – Fiala Borcsa Vietnámban járt, és izgalmas történeteket és érdekességeket hozott nektek ajándékba:
Előre szólunk: rettentően nehéz végigolvasni a narcisztikus szülők gyermekeinek vallomásait. Ám aki hasonló cipőben jár vagy járt, annak megkönnyebbülés lehet látni, nincs egyedül, és ebből a magányos börtönből igenis létezik kiút.
Az a baj a brunch meetinggel, hogy mi értelme van bármi másnak? – A közösségi evés pozitív hatásairól.
A legnehezebb helyzetekre is léteznek hatékony technikák, amelyek az egész közösség hangulatát megváltoztatják.
Csepelyi Adrienn zeneterápiás foglalkozáson járt, megírta, milyen érzés volt.
„Biztosan össze fogunk sokszor futni, úgyhogy most el sem kérem a számod. Úgyis megtalállak.”
„A csapattársaid olyanok, mintha csak a nővéreid lennének, akiket meg kell védened, és ők is megvédenek téged.”
Kutatások szerint a nők semmivel sem pletykálnak többet, mint a férfiak, ráadásul számos előnye van a közösségen belüli fecsegésnek. Akkor mégis honnan jött ez a sok félreértés és előítélet?
Az utóbbi időben egyre többet beszélünk a vetélésről, a halva született vagy korán elhunyt kisbabákról. Ez nagyon fontos, mert az érintettek érzik: nincsenek egyedül. A következő lépés az lehet, hogy közösségként sajátítjuk el a gyászolók támogatásának lehető legjobb módjait.
Megkérjük az utolsót, hogy kapcsolja le a villanyt.