Kurucz Adrienn: A nyár nélküle
A gyerekkori nyarak ízét nem lehet elfelejteni… és mindig jó felidézni!
A gyerekkori nyarak ízét nem lehet elfelejteni… és mindig jó felidézni!
„Fiatalság, bolondság, gondtalanság – hát nem ide vágyódunk vissza olyan sokszor mostanában? Nem pont ez hiányzik a komoly felnőtt élet (és a pandémia) nyomása alatt?” Szerzőnk vállaltan elfogult, színtiszta rajongói beszámolója a tegnapi premier után:
Léteznek olyan alkotások, amelyek sosem veszítik el az érvényességüket. Ilyen a Hair is. Ugye, te is bármikor újranéznéd?
Isaura felszabadítása, Esmeralda szemműtétje, Bobby feltámadása… moralizásnak helye nincs, a jó végül, nagy nehezen, úgyis elnyeri jutalmát, a gonosz meglakol. A Kétnevű Pasi pedig a három nézése (szerelmes, gyanakvó, mérges) egyikén bámul a kamerába mindvégig.
Jót tesz-e nekünk, ha a saját múltunkról ábrándozunk, ha a „csak a szépre emlékezem” jelszóval oltárt faragunk a kimazsolázott régi történetekből? Mitől függ, hogy emel-e rajtunk, vagy inkább visszahúz a nosztalgia?
Hip, hip, hurrá! Both „Gabianyu” épp hat éve WMN-csapattag. Így emlékezik vissza a kezdetekre:
Segítsünk Hannának! Ti ismertek panziókat, amelyek megmaradtak retro bájukban?
„Néha eltöprengett, vajon, ha lett volna folytatása annak a tökéletes pillanatnak, akkor ugyanúgy kiábrándult volna-e idővel Árpádból, ahogy azóta minden férfiból, akivel összehozta a sors?”
Neked ki főzött annak idején ilyesféle varázsitalt?
Neked van hasonló, féltve őrzött kincsed?