Szülői szemmel a nyári szünet egy végtelennek tűnő, megoldandó feladat. A mi gyerekkorunkban tényleg sokkal egyszerűbb, természetközelibb, jobb volt ez is, vagy csak illúziókba ringatjuk magunkat? Mi hozható vissza a gyerekkori nyarakból, és mi az, amit csak megszépítünk az emlékeink közül?
Te is eltetted a kamaszkori leveleidet? Nézd, mi történik, ha húsz év után előásod a fiók mélyéről!
Beszélgetni valakivel tét és show-elemek nélkül.
A legkülönlegesebb élmény is hamar feledésbe merül, ha nem tartjátok elevenen az emlékét.
Kevés szó esik a nagyapákról. Pedig hogy milyen fontosak ők nekünk, azt remekül példázza ez a szép írás, a hála és az emlékezés sorai:
Tóth Flóra nemrég a szülővé válás első egy-két évének sokkoló változásairól beszélgetett pszichológus szakértővel, aki egyébként négygyerekes anya. Most azzal folytatják, hogy mi történik, amikor kicsit elkezdjük „visszakapni” a régi életünket.
Emlékeztek az iwiwre, amelynek csúcskorszakában a fél ország tagja volt? Íme, egy emlékezetes interjú az egyik alapítóval:
Szabó Anna Eszter nem kötődik tárgyakhoz. Kivéve azokhoz, amelyekhez nagyon.
Hányszor halljuk másoktól és gondoljuk magunk is, hogy éppen a legszebb éveinket éljük. De mikor is vannak pontosan ezek a legszebb évek? Tóth Flóra megmondja! Csak azért, hogy ti is tudjátok, ha épp benne vagytok, nehogy elpazaroljátok őket. (Ha nem volt világos, hogy ez irónia, ne olvass tovább.)
A gyerekkori nyarak ízét nem lehet elfelejteni… és mindig jó felidézni!