„nem minden sovány lány anorexiás,
nem minden sovány lány bulimiás,
nem minden sovány lány salátás lány,
és nem minden sovány lány divatból sovány,
de minden sovány lány örül az elfogadásnak.”
„Szívem szerint utánakiáltottam volna, hogy neki adom a kártyám boldogan. Cserébe viszont kérnék tőle egy szívességet.”
Tipizálunk, ítélkezünk, utálkozunk. Akkor ezek szerint tipikus magyarok vagyunk?
Azért az apáknak sem könnyű, ha a család teljes jogú tagjává akarnak válni... olvasói vélemény.
Félelem, előítélet, megbélyegzés, szembenézés, emberek, akik mind-mind mások, és közben ugyanolyanok. Meglehetősen izgalmasra sikerült a hétfő esti Hello, WMN!
Szép új világunk: a néniland és bácsibirodalom!
„Miért van nekem göndör hajam? Akiknek sima, egyenes hajuk van, azoknak sokkal jobb. Miért kell nekem másképp kinézni? Nem jó ez így, én érzem.”
Két gyerek a menetiránnyal szemben. És egy kicsit mindenkivel szemben.
Egy anyuka első ránézésre, nekifutásból felháborodott egy kamasz fiú kinézetén, olyannyira, hogy savazós nyílt levelet írt az illetőnek, gyors végkövetkeztetéseket levonva a ruházata alapján. Mi viszont azt mondjuk: ÁCSI! Ne ítélj olyan elhamarkodottan.
Adja isten, hogy soha se kelljen a helyébe lenned annak, aki menekül, aki halálos betegséggel küzd, aki abúzus kapcsolatban él... Elég csak a helyükbe képzelni magad, hogy érzékenyebben reagálj... és nem mondj ilyeneket: