Az elmúlt néhány évben drasztikusan megemelkedett a tinédzser-öngyilkosságok száma, és egyre több tizenéves számol be tartós szomorúságról vagy valamilyen mentális betegségre utaló tünetről. Kutatások alapján próbáljuk megfejteni a lehetséges okokat.
„A küzdő ember – amennyiben az állapota legmélyén van éppen – egy hiány” – írja szerzőnk, Takács Dalma. De mit élnek meg a családtagok, és hogyan szed darabjaira kapcsolatokat és kötődéseket a mentális betegség?
A madarak nézegetése és hallgatása nemcsak az egészséges emberekre van pozitív hatással, de a depresszióval diagnosztizáltakon is segíthet.
Cindy Crawford lánya nem tagadja, hogy anyukája neve kapukat nyitott meg számára, de a tanácsait legalább annyira fontosnak tartja.
Ki képes határokat húzni, a saját lelki jóllétét is szem előtt tartani, amikor az idős, krónikusan beteg, vagy fogyatékossággal élő családtagjáról kell gondoskodnia? Amikor azt éli meg, ha ő nem végzi az ápolást, senki más nem fogja. Pedig a segítők mentális egészsége éppúgy fontos, mint azoké, akikről a nap huszonnégy órájában gondoskodnak.
Kiadta éves trendjelentését az Amerikai Pszichológiai Társaság. A befolyásos szakmai szervezet 11 pontban foglalta össze, milyen változásokra lehet számítani a területen és az életben, amelyek jelentős része minket is érint:
Kényszerű jókedv helyett realista tettek azoknak, akiknek borzalmas évük volt.
„Csinálod vagy nem csinálod. Ha csinálod, akkor jól csináld, és ne dumálj.”
Ha gyökerestül nem is változtat meg, segíthet, hogy jobban érezd magad. Friss kutatás járt utána, miben rejlik a kertészkedés titka.
„Igen, nagyjából lehet, hogy túl van a nehezén – aztán meg jön valami, és visszalöki. Bejelentenek egy elcseszett törvényt, csalódik valakiben, elront valami fontosat, mit nagyon jól akart csinálni. Akármi lehet. És ha már (még) minden tagja sajog, akkor nehezebb feltápászkodni. Hiába állsz ott a stopperrel mellette.”