Steiner Kristóf: Törődjünk másokkal úgy, mint önmagunkkal
„Mint a villanykörte, amely csak akkor ég, ha van pozitív-negatív pólusa, neked is szükséged van arra, hogy adj, és kapj is.” Pár napig még bármiféle áldozat nélkül jót tehetsz másokkal.
„Mint a villanykörte, amely csak akkor ég, ha van pozitív-negatív pólusa, neked is szükséged van arra, hogy adj, és kapj is.” Pár napig még bármiféle áldozat nélkül jót tehetsz másokkal.
Ha dől ki a szekrényedből a sok nem használt ruha, akkor két dolgot tehetsz: egyrészt átstrukturálod a vásárlási szokásaidat (hiszen ma már pontosan tudni, milyen károkat okoz a fast fashion fogyasztásunk), másrészt felajánlod adománynak. Erre pedig most itt egy szuper lehetőség! Chripkó Lili képriportja:
Az utolsó pillanatban is adható, Covid-biztos, igazán jó helyre megy – még nincs késő a karácsonyi adományozáshoz. Mutatunk néhány jó ajándékötletet:
„Gondoljunk bele: nincs hol aludni. Milyen rettenetesen távol van bármilyen stabil jövőképtől az a gyerek, akinek nemhogy egy kis tanulósarka nincsen, de ágya se. A család négy-öt másik tagjával kell osztoznia egy fekhelyen, és másnap az iskolában figyelnie, teljesítenie.” Chripkó Lili képriportja.
Decemberben, amikor szépen lassan szinte mindenkit elkap a vásárlási láz, fontos arról is beszélni, miért nem tesz hosszú távon boldoggá a különféle javak felhalmozása, szemben azzal, ha másoknak adhatsz, vagy másokon segíthetsz.
„Valahol egyébként lenyűgöz, hogy akadt olyan, aki három különböző felhasználói fiókból kezdett nyomasztani, hogy adjam neki a szerencsétlen fridzsidert. De azért mélyen elgondolkodtat, hogy jót akarok, aztán végül mégis a »Tudod, mit, Medve? B@szd meg a porszívódat!« viccben találom magam.”
Sok mindenkinek van szüksége segítségre, de karácsony környékén talán még fájóbbak a hiányok a gyerekotthonok lakóinak. Zebegényi Péter elmondja, milyen adománnyal tudsz nekik leginkább örömet szerezni, és mi az, ami a jó szándék ellenére is inkább számít szívfájdítónak vagy felesleges kacatnak.
Arról, hogy tulajdonképpen miért károsabb a személytelen Facebook-megosztás, mintha nem tennél semmit.
Pásztory Dóri riportja egy fantasztikus alapítványról, amely 21 éve segíti a súlyos, gyakran halálos betegséggel küzdő gyerekek és családjuk lelkét – mindenféle csinnadratta nélkül. Pedig megérdemelik a figyelmet.
„A magyar társadalom támogatása nélkül nem tudnánk segíteni, de az adakozókedv nálunk sajnos még messze nincs azon a szinten, mint máshol.”