Nem elég a gyereknek zsebpénzt adni, és azt várni, hogy ettől kialakul a pénzügyi tudatossága
Támogatott tartalom
Kevés nagyobb tabu van a társadalmunkban a pénzügyeinknél – talán csak a szexről beszélünk nehezebben, mint arról, hogy mennyit keresünk, mire költünk, vagy mi az, amit épp nem engedhetünk meg magunknak. És bár sokszor kényelmesebb lenne, nem dughatjuk homokba a fejünket, különösen, ha a gyerekeink pénzügyi tudatossága a tét. De hogyan érdemes nekikezdeni? És milyen korban? Van-e tuti módszer, vagy bejáratott ökölszabály? Ezekről beszélgettem Muzsi Beátával, az OTP Bank fiatal szegmensének vezetőjével, dr. Gyurkó Szilvia gyerekjogi szakemberrel, valamint Széles-Horváth Anna kolléganőmmel, aki három gyerek anyukája. Mózes Zsófi összefoglalója.
–
A pénzhez való hozzáállás a tárgyakhoz való viszonnyal kezdődik
Három különböző korú gyerek édesanyjaként Széles-Horváth Anna igyekszik holisztikusan megközelíteni a pénzügyi tudatosság kérdését. Szerinte ehhez elengedhetetlen, hogy megtanítsuk a gyerekeknek, hogy miként vigyázunk a körülöttünk lévő dolgokra, mikor veszünk valamiből újat, mi az, amit megjavítunk, és mihez kezdünk azokkal a tárgyakkal, amikre már esetleg nincs szükségünk, de még jó állapotban vannak. „Mint minden, szerintem ez sem a kimondott szóval kezdődik, hanem azzal, hogy milyen példát mutatok a gyerekeimnek” – mondja Anna. Neki az a tapasztalata, hogy 7-10 éves korban már nagyon jól és hatékonyan lehet a gyerekekkel ezekhez hasonló témákról beszélgetni, de ebben szerepe van a szülői mintának is.
Ezzel dr. Gyurkó Szilvia is egyetért. „Mire elkezdünk tudatosan beszélni a pénzről, addigra az alapvető dolgokat már átadtuk – hívja fel rá a figyelmet. –
De olyan jó lenne az ezzel kapcsolatos szorongást levenni a szülőkről! Szerintem nem kell nagy mérföldkövekben gondolkodni, hiszen ha a szülők saját maguknak megengedik azt, hogy őszintén beszéljenek a pénzről, akkor sokkal könnyebben fog a gyerek is ebbe megérkezni.”
„Ha a szülők tabuként kezelik a pénzügyeket, nem is fogják tudni átadni a gyerekeknek a tudást”– csatlakozik Muzsi Beáta. Az OTP Bank szakértője szerint különösen fontos a szülők által mutatott példa, mivel az iskolai tananyagban nem jelenik meg a pénzügyi tudatosság – így csak rajtunk múlik, mit adunk át a gyerekeinknek. – De nem lehet leültetni a gyerekeket, mert a pénz ilyen szinten nem érdekli őket. Szerintem sokkal fontosabb, hogy mindig egy-egy pillanatot találjunk erre, például bevásárlás közben nézzük meg együtt, hogy a tejhez képest egy elektronikai cikk mennyibe kerül, és ahogy egyre nagyobbak és egyre tudatosabbak a gyerekek, úgy tudjuk majd mélyíteni ezt a tudást bennük.”
És ha szülőként nem érezzük elég magabiztosnak magunkat a témában, akkor sem kell pánikba esni. Muzsi Beáta szerint ugyanis nemcsak a bankok honlapján, de ma már a közösségimédia-csatornáikon is megtalálhatunk minden olyan információt, ami segíthet, hogy jó példát mutassunk a gyerekeinknek.
Tanítsuk meg nekik, hogy nem a pénz teszi az embert
„Nem elég a gyereknek zsebpénzt adni, és azt várni, hogy a pénzügyi tudatossága majd ettől fejlődik” – kezdi Gyurkó Szilvia, amikor arra terelődik a téma, hogy mi alapján és milyen rendszerességgel érdemes zsebpénzt adni a gyerekeknek. Szerinte az egyik legnagyobb hiba, amit elkövethetünk, ha jutalomként használjuk a pénzt, például jó jegyek után fizetünk a gyereknek. Ehelyett inkább azt érdemes tudatosítani benne, hogy vannak dolgok, amik nem kerülnek pénzbe, de a saját jóllétéhez hozzátartoznak. „Erősítsük az önbizalmát és azt, hogy nem egy drága napszemüveg lesz az, ami őt a kortársai közül kiemeli” – mondja a gyerekjogi szakember, majd hozzáteszi, hogy ha egy gyereknek nincs meg az az érzése belül, hogy ő úgy jó, ahogy van, akkor előfordulhat, hogy nagyon sokáig rossz pénzügyi döntéseket fog hozni.
Muzsi Beáta is kiemeli, hogy mivel egy fogyasztói társadalomban élünk, a gyerekeken is nagyon nagy a nyomás, hogy minél többet költsenek.
„Ezt szülőként meg kell nekik tanítanunk, hogy nem tárgyakban mérjük a dolgok értékét” – mondja.
Szerinte azt is érdemes mérlegelni, hogy több gyerek esetén ki mennyi zsebpénzt kap, hiszen életkor és -helyzet alapján változhat, ki mennyire felelősségteljesen bánik a pénzzel. Széles-Horváth Anna tapasztalata azonban, hogy a testvérek egymás között is figyelemmel kísérik, ki mennyi zsebpénzt kap, így ő például igyekszik mindig ugyanannyit adni a gyerekeinek. „Nálunk nincs állandó zsebpénz, nincs büfé az iskolában, így inkább a nagyobb ünnepekre kapnak rokonoktól pénzt. Amit a húsvéti locsolkodás során a fiúk összegyűjtenek, azt viszont oda szoktuk adni a lányomnak is, így az mindenkinek zsebpénz” – osztja meg.
Az OTP Bank tavalyi kutatásából* kiderül, hogy a körülményektől függően a legtöbb tizenéves már tudatosan gyűjt valamire.
Jellemzően elektronikai eszközökre, laptopra, mobiltelefonra, de egyre többen vannak azok is, akik a későbbi tanulmányaikra, nyelvtanulásra teszik félre a zsebpénzüket. Erre ma már a mobilbankban is hozhatunk létre külön-külön digitális perselyeket, tetszőleges címkékkel ellátva őket.
Egyre gyakoribb, hogy a gyerekek bankszámlára kapják a zsebpénzüket
Muzsi Beáta tapasztalatai szerint egyre gyakoribb, hogy a szülők digitális formában adják a zsebpénzt, hiszen ők maguk is így kapják a fizetésüket. Ennek következtében azonban az is látszik, hogy sokszor összemosódik a fiatal fejekben a bankszámla és a bankkártya fogalma. A gyerekek egyből nyitnának egy új számlát, ha elhagyják a kártyájukat, ahelyett hogy csak letiltanák a bankkártyájukat. Ebből is látszik, hogy mennyire szükségszerű az alapvető fogalmak tisztázása. „Ezért is fontos, hogy bemenjenek egy bankfiókba, ahol az ügyintéző segíteni tud a felmerülő kérdésekben” – mondja a szakember, majd hozzáteszi, hogy
szerencsére az a jellemző, hogy legalább az első alkalommal a fiatalok a szüleikkel együtt érkeznek a bankfiókba, ez után viszont átállnak a mobilbankolásra.
Széles-Horváth Anna szerint fontos, hogy mindig a gyerek szintjén magyarázzuk el a dolgokat, ő például pont a közelmúltban beszélgetett a hétéves gyerekével a bankkártyás fizetés működéséről. „Ahol vannak nagyobb testvérek, ott a kisebb korábban fog megérkezni egy pénzügyi helyzetbe, egész egyszerűen azért, mert látja a nagyobbakat” – teszi hozzá Gyurkó Szilvia. Szerinte az is nagyon fontos, hogy szülőként engedjük, hogy a gyerek megtapasztalja a döntései következményét, de sose hagyjuk őt egyedül az érzéseivel. „És ha én szülőként így próbálok jelen lenni, akkor már nagyon-nagyon sokat tettem azért, hogy a gyerekem számára a pénzzel kapcsolatos döntések ne legyenek félelmetesek.”
A beszélgetésben többek között szóba kerültek még a fiatalok bankolási lehetőségei, a netes csalások, a szülői támogatás és jelenlét fontossága. Ha kíváncsi vagy, itt nézheted meg az adást:
* OTP Bank junior tracking kutatás, adatgyűjtés: 2023. november 28. – december 17.