„A mindent kaptam tőle" – írja Szentesi Éva Szabó Magdáról, aki ma volna 98 éves. És valóban. A cikkből kiderül, hogyan fogja egy halhatatlan írólegenda egy fiatal nő kezét. Szerelemben, csalódásban, boldogságban, fájdalomban, betegségben, a halál küszöbén, az újjászületésben...

Hogy lehet valaki egyszerre gátlásos és vagány? Szende és díva? Decens és lázadó? Irodalmár és show-woman? Scarlett O'Hara és Szent Johanna? Így.

Mindannyiunkban él egy kép Gandhiról, erről a békés, mezítlábas lelki vezetőről. Születése napján – ami ma van – mi az emberi arcát próbáljuk megmutatni. Mert, mint mindannyian, Gandhi is elsősorban az volt: egy esendő ember.

MesÉLNI. A mese örömidő, közös élmény, védőburok, a mese a szeretet nyelve. És az a legjobb az egészben, ha a szívünk is rajta, benne van egy-egy mesében.

A népmese mindenkié. (Pont.)

Ez a nő egy csoda! A hangja, a lénye, a szíve! Szentesi Évát is alaposan elvarázsolta. Aki nem ismeri, kattintson ide! Aki meg ismeri, pláne! Nem írunk több felkiáltójelet! (Ja, de.)

Petőfit nagyon sokan „pusztai rapper"-ként tartják számon, ami nem így van. Lackfi János meg is cáfolja: „Egyszerűnek látszó verset írni pedig nem egyszerű. Nagyon nem az. Ráadásul Petőfi azt is pontosan tudta, hol bonyolítsa be azt, ami pofonegyszerűnek indul." Lackfi János sorozatának tizedik részében meglepő párhuzamot von Kurt Cobain és Petőfi között. Nagyon izgalmas gondolat!

Egy törékeny lány, akinek a lelkéből szól minden hang és dallam. Mélyről, tiszta forrásból. Onnan, ahol nagyon kevesen járhatnak. Neki elhisszük, hogy van remény. Érdemes élni, érdemes jónak lenni. Talán ezért rajongunk érte mindannyian. Gyerekek, felnőttek, öregek, kutyák... Még a nap is másképp süt, ha meghallja Szalóki Ágit, ahogy énekel.