Íme, az egyik kedvenc gimnáziumi tanárunk számvetése arról, hogyan is sikerült ezt a karantént teljesíteni…

Történhet-e bántalmazás a mai táncosoktatásban? Mit lehet tenni, ha igen? Milyen felelőssége van a Magyar Táncművészeti Egyetemnek a régi ügyek feltárásában? Mennyire zárt világ és „katonaság” a balett? Korábbi interjúnk nyomán utánajártunk ezeknek a kérdéseknek az intézmény vezetőivel.

Ballada kígyókról, fecsegőposzátákról és egy nem is olyan távoli világról.

A világ egyik leghíresebb embere ma negyvenöt éves.

Ha tudni szeretnéd, mit jelentett a trianoni békeszerződés a korabeli erdélyi magyarság számára, olvass Ignácz Rózsát! De előbb ismerd meg az életét – Ablonczy Balázs történész tolmácsolásában.

„Láttam nemzedékem legjobb elméit az őrület romjaiban, hisztérikusan lemeztelenedett éhezőket, a néger utcákon vonszolva magukat hajnalban egy mérges belövés tűjét áhítozva.” A költemény, ami nemcsak rengeteget tett a szólásszabadságért, de megnyitotta az utat más, korábban obszcénnak bélyegzett könyv számára is.

Nincs természetesebb reakció, mint hogy a világjárvány nyomán arról gondolkodunk, miféle korszakhatárhoz érkeztünk, és milyen jövő áll előttünk. Elődeink ugyanígy tettek a történelem különféle katasztrófái után.

Kilépni az addig ismert világból, és mindent a nulláról kezdeni – elképzelhetetlenül nehéz lehet. Deborah Feldman mégis ezt választotta, amikor huszonhárom évesen, már édesanyaként úgy döntött, nem tud tovább a New York-i haszid zsidó közösség szabályai szerint élni, amiktől egész életében szenvedett. Ezt a történetet írta meg az Unortodox című könyvben – ami pár hete nálunk is kapható –, amiből sikeres Netflix-sorozat készült. Mi pedig főleg arról faggattuk, mi történt vele utána, hogyan él most Berlinben.