Ma 18 éve halt meg az az ember, aki miatt a mai napig a legtöbben ismernek minket a világban. Csepelyi Adrienn egy korábbi írását ajánljuk Puskás Ferencről.

Holland Marcsi érezte, hogy „a lelke otthona” Magyarországon van. Így a népzenének, a néptáncnak és a szerelemnek köszönhetően több mint egy évtizede költöztetőautót bérelt, és az addig gyűjtögetett stafírungjával meg sem állt hazáig. Ma Magyarország egyik legismertebb népviseletgyűjtője, a népi kultúra szerelmese, nagybetűs magyar.

40 évvel ezelőtt, 1984. november 16-án mutatták be az amerikai nagyközönségnek a Rémálom az Elm utcában című horrort, amiben Johnny Deppet elnyeli az ágy.

Mintha a szülőföldemen lennék, pedig percekkel ezelőtt még a zsizsegő Városligeten szaladtam keresztül, hogy ne késsek a megbeszélt találkozóról. Nem lakom távol, így Székelyföld, az otthonom, voltaképpen a szomszédomba költözött. Most mégis nehéz a szomszédolás. Nem úgy, mint otthon, amikor egy tányér kóstolóval átkopogtatunk, hogy „jó napot, adjonisten, hogy vannak?”.

Hamarosan négy éve, hogy nincs köztünk az AWS zenekar frontembere, Siklósi Örs, szerettei, barátai, rajongói számára mégis „jelen idejű” maradt. Szeretetteljes, impulzív, bölcs karaktere ott van a színpadon, a kocsmákban, a nagy beszélgetésekben, és persze mindabban az emberi és kulturális hagyatékban, amit rajongók ezrei követtek itthon: ennek kicsi, de nagyon is fontos szeletei a korai versek, amiket most már mi is elolvashatunk.

Személye sokáig furcsán megosztó volt, olyannyira, hogy 2015-ben külön nevet is adtak a jelenségnek: az Anne Hathaway-szindróma lett az, amikor az ember mindent jól csinál, a társadalom mégis kritizálja ezért. Hogyan élte meg a színésznő a támadásokat, és hol tart most az (önismereti) útján?

Tisza Kata legújabb könyve, A semmi megszelídítése segít megtalálnunk az erőt ahhoz, hogy megtartsuk önmagunkat.

Hetven évig alkotott egy párt Maria Traviával a kilencvenhat éve született zeneszerző-karmester, Ennio Morricone. A Maestrónak – aki számos ikonikus film zenéjét komponálta – a felesége jelentette a támogató hátországot, és gyakran az inspirációt is alkotómunkához. Házasságuk évtizedei – saját elmondásuk szerint – végig harmóniában teltek, csak a komponista halála választotta szét őket.