Ezt jelentik a pompás velencei, karneváli maszkok, amik talán a te otthonodban is fellelhetők
Ma ér véget a velencei karnevál, de Velencéből „kötelező” maszkot hozni akkor is, ha nem most járunk a városban. De tudjuk-e, melyik maszknak mi az eredete, és milyen karaktert rejt? Miklya Luzsányi Mónika írása.
–
Velencében a maszkokat a középkortól használták, és nem feltétlenül csak karnevál idején. A maszk eredendő célja az volt, hogy elrejtse viselője kilétét, inkognitót biztosítson. Sokféle haszonnal járt ez a viselet, de természetesen ízetlen tréfákra, visszaélésekre vagy akár bűncselekményekre is alkalmat adott, ezért Velence város vezetése az évszázadok alatt számos rendelettel szabályozta a maszkviselést.
Az egyik első ilyen rendeletet 1268-ban hozták, miszerint tilos maszkban tojásjátékot játszani. Hogy mi volt a tojásjáték? Egy tréfa, amelynek során valamelyik emeleti ablakból egy tojást dobtak a kiszemelt járókelő lába elé. A tojást általában megfúrták, és kölnivízzel vagy más kevésbé illatos folyadékkal töltötték meg.
Egy másik érdekes rendelet 1467-ben azt szabályozta, hogy férfiak nem léphetnek be maszkban és női ruhában az apácazárdák területére. Hogy miért, arról nem szól a fáma, de könnyen kitalálhatjuk.
Hogy fegyveres összecsapások résztvevőit vagy akár gyilkosságok elkövetőit is leplezhetett a maszk, arra utal az, hogy 1502-ben megtiltották a fegyverek vagy fegyvernek látszó tárgyak és a maszkok együttes viselését.
Maszk és a hétköznapok
De milyen maszkokat is hordtak a velenceiek a hétköznapokon?
Eredendően közel sem olyan díszeseket, mint amiket manapság a shopokban árulnak. Egyszínű fekete vagy fehér maszkok voltak ezek, amelyeknek a fő funkciója épp a személyiség elrejtése volt, és nem a hivalkodás. Természetesen idővel ezek a maszkok is változtak, egyre díszesebbek lettek, így inkább a figyelemfelhívás eszközeivé váltak, és sokszor már csak formájukban emlékeztettek az eredetükre.
Bauta
Ez a maszk az egyik, amely a mai napig gyakran látható úgy, ahogyan a középkorban használták. A bauta egy egyszerű fehér maszk, amely az egész arcot eltakarja, és még a szájnak sincs nyílása, csak a szemeknek. Az ajkaknál eláll, így könnyen lehetett benne enni vagy inni.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A bautát mindig stabilan a fejre erősítették (tehát sosem tartották maguk előtt pálcán), mert a legfontosabb cél az inkognitó minél biztosabb megőrzése volt. Ehhez a maszkhoz egyszerű, bő fekete köpenyt, széles fekete kalapot és fekete csizmát hordtak, így kiváló álcául szolgált, hiszen nemcsak az arcot, hanem az alakot is leplezte, állítólag olyannyira, hogyha viselője nem szólalt meg, akkor még azt sem lehetett megállapítani, hogy férfi vagy nő-e az illető.
A bauta igen kedvelt álca volt, és elsősorban tárgyalások, titkos küldetések során használták. A nagy nemzetközi üzletkötések idején, illetve politikai tárgyalásokon is előfordult, hogy a megbízó, ha nem akarta felfedni kilétét, bautát húzott fel a találkozók során.
Dottore, avagy a pestis orvosa
Ezt a maszkot eredetileg az orvosok hordták Velencében pestisjárvány idején. Ez az álca is az inkognitó megőrzését segítette, mert az egész arcot fedő maszk, fekete kabát és kalap eltakarta az orvos személyét. Jobbára máig megőrizte eredeti formáját. Fő jellemzője a horgas orr, amibe gyógynövényeket tömködtek, remélve, hogy azok segítenek abban, hogy az orvos ne kapja el a fertőzést. A commedia dell’arte előadásaiban a dottore nemcsak orvos, hanem ügyvéd vagy bármilyen más értelmiségi is lehetett, aki általában pökhendi, tudálékos karakter volt, és rendszerint pórul járt.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A XVI-XVII. században alakult ki ez a fajta színjátszás, amely vaskos humoráról volt nevezetes és arról, hogy a színészek nem szó szerint megtanult szöveget mondtak, hanem a történetnek és a karakterüknek megfelelően improvizálták a párbeszédeket. A karakterek azonban változatlanok voltak minden darabban. Ezeket a figurákat a színre lépésük első pillanatától fel lehetett ismerni, mert mindig hasonló jelmezt viseltek. Mivel ezek a vásári színjátékok széles körben elterjedtek, ezért a velencei karnevál maszkjai között is felfedezhetünk jó néhány commedia dell’arte-karaktert.
A női maszkok
A hétköznapokban eleinte a nők csak morettát hordtak, ami egy egyszerű, fekete, általában bársonyból készült álarc volt, amit szintén a fejre erősítettek. Nem csupán titkos találkákon használták, hanem akár templomban is, gyakran fátyollal kiegészítve. Később veszített egyszerűségéből, sőt, sokszor arannyal szőtték át, és ékkövekkel díszítették.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Colombina és Harlekin
A commedia dell’arte egyik leginkább közkedvelt figurája az élesnyelvű, kacér, de erkölcsös szolgálólány, aki mindenkinek odamondogat. A színpadon nem feltétlenül viselt maszkot, jelmeze általában egyszerű volt, a valódi szolgálólányok ruhájára emlékeztetett. Maszkja csak a későbbiekben alakult ki, ezért általában igen színes, díszes. Szinte csak a szemet takaró, pontosabban azt kiemelő félmaszk, ugyanis a szem kivágása és festése mindig csábos macskaszemeket idéz.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Harlekin Colombina párja, de amíg a lány okos, tűzrőlpattant és bájos, addig az eredeti commedia dell’arte-darabokban Harlekin vaskos, lusta, és ostoba. Fekete félmaszkot viselt, tarka, csíkos vagy kárókockás ruhát.
Pantalone vagy Zanni
Ő a vérbeli kereskedő figurája, aki bármit és bárkit feláldoz a haszon érdekében. Lehet gonosz apa vagy öreg férj, ilyenkor azonban igen erős szexuális késztetések jellemzik. Maszkja szintén csak félmaszk, azonban arcát jobbára takarja jellegzetesen nagy orra.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A commedia dell’arte-színjátszásban is számos más karakter szerepelt, amelyek megjelentek és ma is megjelennek a velencei karneválokon.
Válogatásunkban a talán leginkább ismert és kedvelt figurákat elevenítettük fel, ám az igazi karneváli forgatagban sok száz vagy ezerféle figurával találkozhatunk, amelyek közül jó néhány őriz valamit a régi hagyományokból, mások pedig teljesen formabontók. De ez így is van rendjén, hiszen a karnevál az az ünnep, ahol minden és bármi lehetséges.
Források: carnivalofvenice, italymask.co.nz
Kiemelt képünk forrása: Getty Images/ Stefano Mazzola / Contributor
