Kultúra a sarkkörön túl: ezt érdemes tudnod Bodøről, Európa következő Kulturális Fővárosáról

–

Bodø Norvégia északi részén található, körülbelül 50 ezer lakosa van. Az évszázadok során halászfaluból nőtte ki magát a térség legnagyobb városává. Az elhelyezkedése miatt gondolhatnánk, hogy az északi sarkkörön túl fekvő település a kopár tájon és a fagyos időjárási körülményeken túl nem sok mindent tud nyújtani az odalátogatóknak – ám ennél nagyobbat nem is tévedhetnénk.

Az északi hegyvidék és a Norvég-tenger közelsége páratlan természeti kincsek otthonává teszi Bodø környékét: számos gyönyörű, fehér homokos partszakasz, csörgedező források, bámulatos hegyi túraútvonalak és nemzeti parkok várják az ide látogatókat. Nem mellesleg pedig itt van Európa legkönnyebben megközelíthető gleccsere, és az északi fényt is meg lehet csodálni.

De nem csak a természet szépségei varázsolják el a látogatókat: Bodø város is számos érdekességgel szolgál. A Stormen névre keresztelt épület 2014 óta a város kulturális központja – ami a a Bodø2024 fő helyszíne is lesz –, illetve több fesztiválnak is otthont ad minden nyáron: a Nordland Zenei fesztiválnak és a Pakenfestivalennek, illetve télen rendezik meg az ingyenes Bodø Hardcore fesztivált.

És ezek még csak azok a programlehetőségek, amik minden évben várják az ide látogatókat. Azonban a 2024-es ünnepi évnek köszönhetően számos egyéb különleges rendezvényen vehetnek részt a Bodø városába érkezők: a programsorozat középpontjában a sarkvidéki kultúra áll majd, beleértve az ott élő számik történetét, valamint a környezetvédelmet, az óceán és a szárazföld fontos kapcsolatát. A kiemelt programok között szerepel a fényfesztivál, a Szent Iván-éji máglyaégetés, és egy koncert egy elsüllyedt barlangban. Mindemellett a térség gasztronómiájából is ízelítőt kaphatunk: olyan finomságokat kóstolhatunk, mint a hagyományos norvég halétel, a rakfisk vagy a rénszarvas tatár. 

Számik földje

Mezei M. Katalin egy korábbi cikkében a számikat Európa „indiánjainak” nevezte, és a párhuzam nem alaptalan: hányattatott sorsú népcsoportról van szó, akik a viszontagságok ellenére is folyamatosan kitartottak, és a mai napig őrzik hagyományaikat.

A számik eredeti hazája egykor az egész Skandináv-félszigeten terült el, ám az időszámításunk utáni első évezredben a települések terjeszkedése miatt kénytelenek voltak egyre északabbra költözni. Sohasem törekedtek arra, hogy önálló államot hozzanak létre, hiszen az egyes csoportok nagyon távol éltek egymástól, emiatt a számi nyelvet is jelentősen eltérő dialektusban beszélték – tehát két különböző területről érkező számi nem feltétlenül értette meg egymást.

Mivel nagyon alacsony volt az érdekérvényesítő képességük, a területeiket a környező országok vonták ellenőrzésük alá, és komoly adókat vetettek ki a kisebbségben lévő számikra.

Ma négy ország területén húzódik Számiföld: Finnországban, Svédországban, Oroszországban és Norvégiában – utóbbi miatt kerülnek elő Bodø városával kapcsolatban a számik, mert ez is a a népcsoport földjén van.

A történelem során szinte folyamatos elnyomásban éltek a számik minden országban, és jó ideig másodrendű állampolgároknak tekintették őket. Nomád életmódot folytató népként a természet erőit istenítették, azonban a számi sámánizmust nem nézték jó szemmel a keresztények, és a XIX. század második felében megindult az erőteljes hittérítés – ahogy az lenni szokott, nem szép szóval, hanem erőszakkal. A népcsoport egyes tagjai ekkor lázadtak fel először, ugyanis a számiknak nagyon fontos zene is a hittérítők célkeresztjébe került. A jojkának nevezett, sajátos hangképzéssel előadott énekek fontos szerepet játszottak a számik életében: minden gyerek születésekor kapott egy saját jojkát, majd amikor felnőtt, kapott egy újat, és így lett a társadalom teljes jogú tagja. Azonban a jojkát és a sámánzenét betiltották, elégették a számik sámándobjait. A szent énekeiktől való megfosztás indukálta az első számi lázadást, ám mivel kevesen voltak és szervezetlenül léptek fel, hamar leverték őket.

Innentől kezdve a számik helyzete még siralmasabb lett az említett négy országban. Kirekesztették, lenézték őket és a kultúrájukat. Volt, ahol vizsgálatok révén azt próbálták igazolni, hogy a számik alacsonyabb rendűek, máshol a népesség „kordában tartása” érdekében sterilizálást vetettek be. A számi gyerekeket pedig bentlakásos iskolába küldték, ahol nem annyira a tanítás, mint a saját kultúrájukról való leszoktatás volt a cél.

Utóbbi gyakorlat egyetlen pozitív eredménye, hogy a számi fiatalok megtanultak írni és olvasni, aminek köszönhetően hatalmas fordulatot vett a mindig kisebbségben lévő nép sorsa. A tanult számik kiálltak az érdekeik mellett, ennek köszönhetően pedig ma már Finnországban, Svédországban és Norvégiában is működik számi parlament, lett saját himnuszuk és zászlójuk, valamint mindhárom országban hivatalossá vált az anyanyelvük.

Hogy mennyire készül 2024-re Bodø, jól mutatja, hogy a halászváros annak ellenére jelentkezett az Európa Kulturális Fővárosa címért, hogy a norvég kulturális miniszter kifejezetten arra kérte a város vezetőit, hogy ne tegyék. Így Bodø nemcsak az első olyan EKF, ami a sarkkörön túl található, de az első, ami állami támogatás nélkül szerezte meg a címet – az elhivatottságukhoz tehát kétség sem férhet.

Bodø Veszprémben és környékén? De még mennyire!

Az InterUrban programjainak köszönhetően már most ízelítőt kaphatunk Európa következő Kulturális Fővárosának pezsgő művészeti életéből. Az egyik leglátványosabb esemény minden bizonnyal annak az Aleksander Kostopoulosnak a koncertje lesz, aki az elismert számi művésszel, Mari Boine-vel is együtt dolgozott. A salföldi Bánya Kertben augusztus 9-én tartott koncerten a bodøi művész ugyanis egy fénykocka közepén dobol, ami a zene hatására pulzál.

Azonban az elektronikus zene szerelmesei se menjenek messzire Salföldtől azon a héten: augusztus 10-én szintén a Bánya Kertben játszik a noise, a minimal és a deconstructed felé kacsingató DJ, Buddy Pitch, 11-én pedig az ajkai Kriptongyárban elektronikus bulival várja a közönséget a magyar iamyank és Onakom társaságában. A komolyzene kedvelőinek a Trio Brax kamarazenekar a kihagyhatatlan program augusztus 3-án a hévízi Egregyi Múzeumkertben. A zenei programok mellett pedig megtekinthető Carl Christian Lein Størmer street fotó kiállítása is július 31. és augusztus 13. között a veszprémi FOTON Audiovizuális Centrumban.

Kiemelt kép: Getty Images/Tim E White, Carl Christian Lein Størmer, Audun Selnes

Dián Dóri