1. Az élet a The Rolling Stones nélkül (elképzelhetetlen)

Keith és Mick 1963-ban – Forrás: Keystone Features/Getty Images

A bevezetőben is említett, mindenféleképpen emlékezetesnek nevezhető találkozás bár két évvel a zenekar hivatalos megalapítása előtt történt, a legenda születése kétségbevonhatatlanul akkor kezdődött el. A fotón épp húszéves a két rocklegenda, amikor pedig három évvel korábban újra találkoztak (azt megelőzően egy iskolába jártak), az örökre megpecsételte a sorsukat, és sok millió ember sorsát is. 

Képzeljünk el egy világot Satisfaction nélkül, mondjuk! Ugye, mennyire szörnyű és sivár hely volna?

Vagy képzeljük el Jagger utánozhatatlan mozgása nélkül, amit már külön dalban is megénekeltek!

Vagy képzeljük el a The Rolling Stonest Keith Richards nélkül a színpadon – minimum harminc éve ugyanúgy néz ki. 

Elpusztíthatatlanok. Jagger idén szívműtéten esett át, de aztán pár hónapra rá megint színpadon állt. Ez a lételemük, ők a világ legrégebb ideje együtt zenélő együttese, és nem úgy fest, mintha abba szeretnék hagyni. 

Még az is meglehet, hogy egy turnéjukról fognak majd a temetésükre menni, ha itt lesz az ideje. 

2. Ha együtt maradt volna a The Beatles?

Lennon és Ono 1970-ben – Forrás: Anthony Cox/Getty Images

A szerelem, amit sosem bocsátottak meg John Lennonnak címmel írta meg Kurucz Adri kollégám az ikonikus szerelmespár kapcsolatáról szóló, részletes értekezést az oldalunkra. A mai napig tartja magát az a tézis, hogy a The Beatles sokkal tovább létezett volna, ha nem találkozik ez a két ember 1966 novemberében. 

És még az is meglehet, ha nem találkoznak, Lennon még ma is élne. (A zenész a feleségével együtt számos béketüntetésen, békéért való megmozduláson vett részt. Van egy olyan elmélet, amely szerint Lennon túl messzire ment,  ezért Chapmant „beprogramozták” a megölésére. Erről szóló írásunkat olvassátok el ITT!)

Viszont, ha ez a két ember nincs, akkor például soha nem hallhattuk volna az Imagine című számot, ami nélkül – valljuk be – jóval szegényebbek lennénk. 

Ha pedig azon szeretnétek fura módon elmélkedni, milyen volna a világ The Beatles nélkül, nézzétek meg EZT a filmet!

3. Díva született – unszolásra

Cherylin Sarkisian egy önbizalomhiányos, lámpalázas, ám annál tehetségesebb tizenéves lány volt, amikor a hatvanas évek közepén találkozott Sonny Bonóval. A férfi nyolc évvel volt idősebb, mint ő, és neki köszönhető az, hogy Chert felkönyörögte a színpadra, és biztatta arra, hogy énekeljen. 

Az I got you babe volt az első közös daluk, amit 1965-ben énekeltek el, és ezzel megszületett a Sonny és Cher duó, ami viszont nem lett halhatatlan. Rengeteg pletyka olvasható arról, mennyit kegyetlenkedett feleségével az énekes, és viszonylag hamar el is váltak az útjaik.

Cher azonban világsztár lett, és mindez Sonny nélkül nem jöhetett volna létre. 

A dal pedig… nos, igen, milliószor meghallgattam már, imádom, rajongok érte. És látni a tizenéves, gátlásos Chert, majd összevetni azzal az ikonnal, akivé vált, hát, hogy is fogalmazzak, felemelő élmény.

4. Fehér csíkok egymás mellett (Nem olyanok)

Hú, ez a szám… imádom. Pedig nem annyira a szívem csücske az elektronikus behatás, sőt kifejezetten kerülöm azokat a koncerteket, ahol elektronikus zenét játszanak (na jó, valójában rosszul vagyok tőle), de a The White Stripes valójában egy alternatívrock-együttes, szóval maradhatnak. Vagyis maradhattak volna, mert 2011-ben feloszlottak. 

A slágereik viszont még ma is ütnek, szerintem kevesebben vannak azok, akik nem hallották már legalább egyszer életükben a Seven Nation Army című nótát, vagy az Icky Thumpot. Például a 2012-es foci-Eb-n az előbbi dalt skandálták a drukkerek. 

A páros, Meg White és Jack White (eredetileg Jack Gillis, csak felvette a felesége nevét) sokáig testvérpárként reklámozta magát.

Csak később árulták el, hogy valójában 1996-ban, még az együttesük 1997-es indulása előtt összeházasodtak. 

A Grammy-díjas együttes 2011-ig zenélt, aztán Jack szólókarrierbe kezdett. Bár szerintem azért nagy kár értük, mert tényleg igazán izgalmas dolgot csináltak együtt.

5. „Olyanok a színpadon együtt, mint két lobogó örömtűz, mint két lángoló máglya”

Robert Plant és Jimmy Page 1975-ben – Forrás: Getty Images/Laurance Ratner/WireImage

A Led Zeppelin is abból a zseniális „alomból” származik, ahonnan a The Rolling Stones vagy a The Beatles. Bár egy picivel később kezdték, és hamarabb be is fejezték (mint kellett volna), de a hatásuk legalább annyira maradandó. 

Az nagyon érdekes kérdés, hogy egy együttest mi tart össze, mennyire bírják átvészelni a tragédiákat (a Zeppelin életében volt bőven), és mi történik, ha valaki szólókarriert akar. Amíg a Stonesnál ilyesmi nem merült fel a közel hatvan éve tartó pályafutásuk alatt, legalábbis rövid próbálkozásokat leszámítva, addig a The Beatles és a Zeppelin sem élte túl a privát ambíciókat, egyik ezért, másik azért. 

A fent kiemelt mondatot pedig egy kritikus mondta róluk, és ha megnézitek a koncertfelvételeiket, akkor láthatjátok, mennyire így volt ezt. 

Már írtam róluk, nem tagadom, nekem ők az örök kedvenceim. Bár már rég nem zenéltek akkor, amikor én születtem, hatásuk óriási. Olvassátok el ITT, mit írtam a Led Zeppelinről az énekesük, Robert Plant hetvenedik szülenapjára. 

Ezt a sort természetesen sokáig lehetne folytatni. Nektek kik a legfeledhetetlenebb párosaitok? Ha folytatjátok a sort (nem kötelező csak zenészeket írni, más művészeti ágak képviselői is jöhetnek), készítek a szavazataitok alapján egy újabb listát. 

Szentesi Éva

Ha érdekel az alkotópárosok pszichológiája, olvasd el a HVG Extra Pszichológia Magazinban a lelki hátteret ITT.

Kiemelt kép: Getty Images/Keystone Features;Anthony Cox;Laurance Ratner/WireImage