Jeges víz, böjt, és még ajándék sincs – Ilyen a karácsony az ortodox keresztényeknél
Ami a világ nagy részén december 24-e, esetleg 25-e, az az ortodox karácsonyt ünneplők számára január 7-e, azaz a mai nap. Mert a kereszténységnek is ahány ága, annyi szokása, és ami nekünk már egyszerű hétköznap, az másoknak az év legfontosabb ünnepe. De hogy pontosan hogyan zajlik, annak járt utána Zimre Zsuzsa.
–
De miért?
Teheti fel az ember a kérdést, teljesen jogosan. A válasz Gergely pápában és a naptárában rejlik. Nem vicc.
Kezdjük azzal, kik azok a keleti ortodoxok vagy ortodox keresztények. Ez a megnevezés valójában 13 felekezetet takar, melyek elnevezése országonként eltér. Az egyes egyházak élén a pátriárka áll, illetve a konstantinápolyit tekintik egyetemes pátriárkának, akinek hasonló a szerepe, mint a pápáé, ám van két nagy különbség: Primus inter pares, azaz „első az egyenlők között” néven illetik, és nem hivatkoznak rá Isten fiának helytartójaként, mint római kollégájára. Nem is avatkozhat be a 12 másik ortodox felekezet ügyeibe, de azért nagy tiszteletnek örvend.
1582-ben XIII. Gergely pápa bevezette az azóta világszerte elterjedt Gergely-naptárat, melyet ma is használunk. Az intézkedés célja az volt, hogy húsvét közelebb essen a tavaszi napfordulóhoz, így minden általunk ismert ünnep 13 nappal előrébb került. Ezt viszont az ortodox keresztények nagy része nem követte (a görögök, a bolgárok és a jeruzsálemiek igen, de csak 1923-ban) ezért náluk a karácsony akkor jön el, amikor a világ többi részén a vízkeresztet ünneplik: a napot, amikor Krisztust megkeresztelték, és elkezdik lebontani a karácsonyfát.
Az ortodoxok számára az ünnep számos, nem túl kellemes meglepetést tartogat. Egyrészt nincs ajándékozás. Nyemá, semmi. Jó, újévre kapnak a gyerekek ajándékot, de nekünk, akik az ellenkezőjéhez szoktunk, ez azért elég sovány vigasznak tűnik.
Ételek
Viszont a házigazdáknak sokat kell melóznia, mert a 12 apostol tiszteletére 12 féle ételt kell rittyenteni az asztalra. De ez nem is baj, mert 40 napos böjtöt zárnak le vele. És „kutyát” esznek!
Nem viccelek, így hívják az elmaradhatatlan gabonaalapú ételt, amihez mézet, mákot, diót adnak, és kásaként fogyasztják. Ennek változata a holodomor, mely az 1932–33-as gabonahiány alatt terjedt el. Ez gyümölcskompót-alapú, és annak idején a búzát váltotta ki. Tömör, kalóriadús és laktató.
A szerbek figurákat ábrázoló kalácsot sütnek, melynek a közepébe gyertyát tesznek, és meggyújtják. A bableves is böjti, a mákos és diós guba csak ráadás. Ők szalmát szórnak szét a lakásba, utalva az istállóra, ahol Jézus megszületett.
Ehhez képest az Ukrajnában élő magyarok nagy része csak egy napot böjtöl, viszont sokat esznek utána. Sportszerű nehezítésként, szenteste előtt egész nap nem ehetnek, úgy kell megfőzni a teljes menüsort. A borscs elmaradhatatlan, hajdina, burgonya, saláta, füstölt hering, palacsinta, kukoricadarás töltött káposzta a menü, és sok-sok gomba. Meg persze a „kutya”. Fenyőágakat helyeznek el a lakásban díszítés gyanánt. A szerb ortodoxoknál például régi szokás, hogy az apa ilyenkor egy marék diót dobál szét a lakásban, amit a gyerekeknek kell megkeresniük.
Ha elmúlik az első nap, jöhet a sült malac éjfélkor. A családok külön ünnepelnek, nem jönnek úgy össze, mint nálunk, az idős szülők pedig a legidősebb fiúgyermeknél töltik az ünnepet. A mise gyakran három–négy órán át tart, a templomban víz is van azok számára, akik rosszul lesznek a hosszú szertartás miatt. A tömjénfüst miatt is sokan hamarabb kénytelenek elhagyni a misét.
Az éjféli mise után érkező első látogató azt mondja: „Krisztus megszületett!”. Erre a válasz: „Valóban megszületett”. Az első vendéget, aki remélhetőleg férfi, étellel, itallal, időnként pénzzel kínálják.
Karácsony másod- és harmadnapján indul a zarándoklat a családok között.
Máglyarakás
Az étkezésen kívül még fát is vágnak, igaz, nem fenyőt, hanem tölgyet, hogy abból tüzet gyújtva ünnepeljenek. Ezzel jelképezik a fát, amelyet Józsefnek adtak a pásztorok, hogy tüzet gyújthassanak a barlangban, ahol a Megváltó világra jött. Ez mise után zajlik a templom előtt a pópa vezetésével. A házaknál, ahol még fafűtés van, a kandallóba, kályhába is dobnak ágakat.
Vízbe merítkezés
De ez nem minden, most jön a hidegrázós rész. Egyes régiókban a papok keresztet dobnak a vízbe, amiért a híveknek le kell merülniük. Igen, a jeges vízbe. A keresztelést szimbolizálják ezzel. Ezt persze nem űzik túl sokan, de a misén mindenkinek ott a helye. Egészen pontosan a karácsonyt követő reggelen kell templomba menniük. Ez viszont sokkal hosszabb ideig tart, mint máshol, és szenteltvizes keresztvetés helyett a szentképet kell megcsókolni.
Persze az, hogy ki mennyire követi a hagyományokat, mindenütt nagyon eltérő, de a sok étel az asztalon és a faégetés szinte mindenhol tartja magát, országtól függetlenül.
Zimre Zsuzsa
A kiemelt kép illusztráció – Forrás: Getty Images
