1. Fesztiválzenekar, Midnight Music 

Fischer Iván az ország legsikeresebb zenekarával régóta próbál nyitni azok felé, akik nem tartoznak a komolyzene tradicionális közönségéhez. A kakaókoncerteken a gyerekeket szólítja meg, a Közösségi Heteken az időseket, mozgáskorlátozottakat,trányos betegeket és rászorulókat, az évi egyszeri TérTáncKoncerten pedig bárki meghallgathatja őket a Hősök terén, amint hátrányos helyzetű fiatalokat táncoltatnak meg. De van még egy kezdeményezésük, amivel végképp kivívták a cool-faktort: az éjszakai koncertek, amiket főleg fiatalok számára találtak ki.

Kép: Stiller Ákos

Aki egyszer eljut ide, rögtön menőnek fogja érezni magát, hogy részt vehet egy ilyen különleges élményben. Már maga a tér sem úgy néz ki, ahogy egy komolyzenei hangversenyen szokott: a zenekar középen ül, két oldalról arénaszerű, lépcsőzetes széksorok veszik körül, a kettő között pedig – a zenekari székek között – babzsákok hevernek, amiken bárki elnyújtózhat, fél méterre, mondjuk, a csellistáktól. Kell is a kényelem, hiszen a koncertek fél 12-kor kezdődnek, és hajnali fél kettő előtt nemigen érnek véget. De nem arról van szó, hogy félálomban elringatóznánk a lágy zenére, hanem közben intellektuális élményt is kapunk. Minden zenemű előtt, illetve a tételek kezdetén a karmester mesél arról, mit játszik a zenekar, és miért éppen úgy, más esetben a zenészek tartanak rövid előadást róla. Fischer Iván szónoki képességei híresek, de azt eddig nem tudtuk, hogy a zenészei között is valóságos stand up komikusok akadnak. Még a szemérmesebb muzsikusok is olyan szenvedéllyel tudnak beszélni a zenéről, ha egyszer szót kapnak, hogy élmény hallgatni – és utána a zenét is más füllel észleljük. Legközelebb január 22-én, hétfőn 23 óra 30 perckor Rahmanyinov filmzenéket idéző 2. szimfóniáját mutatják be a Várkert Bazárban. 

2. Korcsolán Orsolya-Kuti Sándor: Elnémított (Deutsche Grammofon)

Néha egy történet kell ahhoz, hogy átéljük, amit hallunk, és közel kerüljünk hozzá. Vagy annak az érzése, hogy elsőként a világon jutunk hozzá egy ritka kincshez. Ezt a beavatottaknak szóló érzést kapjuk meg Korcsolán Orsolya hegedűművész új CD-jétől, amit a világ egyik legrangosabb komolyzenei hanglemez-kiadója, a Deutsche Grammofon jelentetett meg. A lemezen a tragikus sorsú zeneszerző, Kuti Sándor műveit halljuk, köztük olyanokat, amelyeket a holokauszt áldozataként a munkaszolgálatból küldött haza a családjának – veszélyesen kalandos úton – nem sokkal a halála előtt. A Bécsben élő Korcsolán Orsolya évek óta kutatja a műveit – egész pontosan azóta, hogy 16 éves korában magától Sir Solti Györgytől hallott először Kutiról.

Később felkereste Kuti Sándor lányát, Évát, aki egy réges-régi szekrényből elővett egy dobozt, tele fényképekkel és kivágott újságcikkekkel, és mellettük néhány kézzel írott kottát is találtak. Az album anyaga részben ennek a kincses doboznak a tartalma, vagyis megszólal rajta az a három zenemű, melyeket korábban soha nem vettek lemezre, tehát világpremiernek számítanak. Korcsolán Orsolyával együtt a Liszt Ferenc Kamarazenekar játszik a lemezen, olyan szívbemarkolóan, hogy képtelenség neki ellenállni. Nem kell ahhoz komolyzene-szakértőnek lenni, hogy az ember szívét átjárja a melegség ennyi szépség hallatán, és egy kicsit meg is szakadjon belé.

3. Cantemus kórus – Előhang és koncert a Müpában

Aki már próbálta – és valamilyen formában gyerekként mindenki belekóstolt –, az tudja, hogy mekkora erő, micsoda élmény, áradó energia együtt énekelni másokkal. De most eláruljuk: hallgatni is – legalábbis a legjobbakat. Márpedig a nyíregyházi Cantemus Kórus ma Magyarországon az egyik legjobb – nemzetközileg is számos díjjal ismerték el –, nem véletlenül választotta a Müpa „az Évad együttesének”. Ráadásul nem is egy együttesről beszélünk, hanem legalább háromról (de néha négyről), ami mind onnan indult, hogy a nyíregyházi 4. Számú Általános Iskolában Szabó Dénes alapított egy felsősökből álló gyerekkórust a Kodály-módszer alkalmazására.

Kép: Nagy Attila

Ez már több mint negyven éve folyamatosan működik is (hogy pontosak legyünk 1975 óta), de az időközben kiöregedett diákok sem akarták abbahagyni az éneklést. Így lett belőlük először egy Pro Musica Leánykar, majd egy Banchieri Énekegyüttes, és lassan húsz éve Szabó Dénes fia, Soma vezetésével megalakult a Cantemus vegyeskar is. A müpában január 27-én ebből három együttes lép fel közösen, a koncert előtt ők is beszélgetnek a közönségükkel. Érdemes tehát már fél hétre odamenni, így értő füllel hallgathatjuk majd Mozart, John Rutter és Gyöngyösi Levente művét.

4. Cziffra Fesztivál: Az improvizáció, Balázs János, Presser Gábor és Szakcsi Lakatos Béla estje

Balázs János is egy olyan muzsikus – nemzetközi hírű zongoraművész –, aki küldetésének érzi, hogy az általa játszott zenét közelebb hozza a fiatalokhoz, és útmutatót adjon hozzá. Rendszeresen tart gyerekműsorokat, ahol bámulatosan bánik a közönséggel, de egy saját szervezésű fesztivált is gründolt, amit egy zseniális XX. századi zongoraművész, Cziffra György emlékére hozott létre. Cziffra művészetére tényleg fontos emlékezni, mert amellett, hogy a mélyszegénységből jutott egészen Európa legrangosabb koncerttermein keresztül a világhírig, közben a múlt század legkegyetlenebb borzalmai sem kerülték el.

Ő ugyan elsősorban romantikus zeneszerzők (Brahms, Liszt, Chopin, Schubert) műveinek különleges megszólaltatójaként vált sikeressé, de emellett sosem veszítette el improvizációs képességét sem. Ennek jegyében a Cziffra Fesztiválon február 23-án három fantasztikus zongorista lép együtt a pódiumra – Balázs János, Presser Gábor és Szakcsi Lakatos Béla –, hogy három különböző műfajban mutassa meg az improvizáció erejét. Aki kíváncsi rá, hogyan hat egymásra a klasszikus zene, a jazz és a könnyűzene – mindezt a műfajok legjobbjaitól –, annak ott a helye a Zeneakadémián.

5. Metropolitan-operaközvetítések – Così fan tutte 

Aki késztetést érez rá, hogy az opera műfajával ismerkedjen, hátha az történik vele, ami Vivienne-nel a Micsoda nő!-ben, az kezdje a legjobbal! A New York-i Metropolitan Operaház előadásai a műfaj csúcsát jelentik, és ma már bárki a közönségük lehet, függetlenül attól, hol él a világban, és mennyi pénz van a pénztárcájában. A Met-előadásait ugyanis több mint ötven országban közvetítik a legjobb minőségben, így annál biztosan nagyobb élményt nyújtanak, mintha egy méregdrága jegyet sikerült volna megcsípni a New York-i kakasülőre. A Müpa vagy az Uránia Filmszínház kényelmes bársonyszékeiből csodálhatjuk hol premier plánban, hol nagytotálban a világ legjobb énekeseit, a legszebb jelmezekben, grandiózus díszletek között, hol modernebb, hol klasszikus rendezésben.

Kép: metopera.org

A Met egyik 2018-as új produkciója például Mozart Così fan tuttejét helyezi az 1950-es évek New York-i külvárosába, Coney Islandre, ami azt jelenti: a látvány biztosan lenyűgöző lesz. De garantálhatjuk, hogy az audio-élmény is, hiszen a főszereplők mind sokat próbált Mozart-előadók, és többjük visszajáró fellépő a Metben. Az előadás szüneteiben hozzáértő interjúkat hallhatunk velük és a karmesterrel (ugyanis többnyire a kérdező maga is operaénekes), és megtudhatunk pár érdekességet az előadás kulisszatitkaiból is. Szóval ha márciusig is kell várni az élménnyel, egész biztosan megéri befizetni rá.

6. Haydn: A teremtés – Fischer Ádám interpretációjában 

Ha már Fischer Ivánnal kezdtük a listánkat, akkor nem hagyhatjuk ki a bátyját, Fischer Ádámot sem, aki szintén rengeteget tesz azért, hogy a klasszikus zenét minél többen szeressék és értsék, és hozzá is jussanak. Mindjárt a jövő év első napján az élet szépségének és gazdagságának a rejtelmeibe készül beavatni minket és a gyerekeinket Haydn korszakos művén keresztül. (Haydnnal kezdeni az évet egyébként hagyomány a Müpában.) Ennél optimistább évkezdést nem is nagyon kívánhatnánk magunknak – amiért Fischer és a zenekara valószínűleg feláldozzák a szilveszteri bulit, hiszen január 1-jén már délután négytől zenélnek.

Kép: Csibi Szilvia

Először a gyerekeknek adnak elő részleteket a műből, közben színesen-érdekesen magyaráznak; este pedig már a felnőtteknek, megszakítás nélkül, méghozzá egy nagyszabású újévi koncert keretében. Úgyhogy aki esetleg azt fogadta meg, hogy 2018-tól ad egy esélyt a klasszikus zenének, annak üzenjük: ne halogassa a megvalósítást, kezdje mindjárt – a kijózanodás után – egy igazán elegáns és felemelő estén. 

Gyárfás Dorka

Nyitókép: Fülöp Máté