–

A felvágottak és a különféle húsok iránti rajongásomat valóban úgy kell elképzelni, hogy megőrültem a rántott húsért, a virsliért, a parizerért, imádtam a húslevesben a májat és a szívet, az pedig azt hiszem, végképp ritkaságszámba ment, hogy óvodásként is éltem-haltam a tatár bifsztekért. Egyszer, egy szilveszter alkalmával, ahol malacsült volt a menü, körülbelül nyolcévesen azt is megjegyeztem, hogy a következő születésnapomra torta helyett talán inkább egy kismalacot szeretnék az asztalon látni. A vegetáriánusok és vegánok már biztosan a szívükhöz kaptak, de bevallom, az egyre ritkuló húsfogyasztásom hátterében elsősorban az áll, hogy az endometriózisom miatt erősen javasolt, hogy a cukor mellett a vörös húst is száműzzem, mert egyes táplálkozástudósok szerint gyulladáskeltő hatással bírhat a szervezetben.

Mivel küzdelmes harcot folytatok ezzel a krónikus betegséggel, ami nem szüntethető meg, csak a tünetek kezelése lehetséges, és bármikor kiújulhat – ahogy ez meg is történt sajnos röviddel a műtéteim után –, év elején elkezdtem kísérletezni, mi történik, ha radikálisan csökkentem a húsfogyasztásomat, beleértve a fehér húsokét is. Erre kiváló alkalmat kínált januárban az öthetes ázsiai utunk a férjemmel, ahol a szokásosnál sokkal több zöldséget és halat fogyasztottam, ami esetemben jótékony hatással volt a fájdalomra, bár azt fontos megjegyezni, hogy ez véleményem szerint nem írható kizárólag a táplálkozás számlájára. A folyamatos belső munka, az, hogy volt lehetőségem egy ilyen hosszú szabadságra menni, a környezetváltozás, a mozgás, a több pihenés, mind-mind együttesen járultak vélhetően hozzá, hogy enyhültek a tüneteim, és az endometriózisom is zsugorodott (gyorsan le is kopogom).

Arról sem fogok hazudni, hogy kezdetben nehezemre esett lemondani a húsról.

Korábban elképzelhetetlen volt, hogy ha választhattam, akkor ne sonkás vagy szalámis szendvicset, pizzát rendeljek, hogy a hamburgerembe ne kérjek plusz bacont, vagy hogy a sajttálat ne vegyesen kérjem mindenféle mennyei felvágottal vegyítve. Aztán a fokozatosság elvének mentén, egyszer csak már nem fájt automatikusan a vegetáriánus fogások között válogatni, és heti egy-két alkalomra csökkenteni a húsfogyasztást. És általánosságban is jóval nagyobb hangsúlyt fektetni az egészségfókuszú étkezésre.

Ez nemcsak azt tette lehetővé, hogy kipróbáljam, hogyan reagál a testem arra, ha valamit elhagyok, és új összetevőkkel bővítem a táplálkozásom, hanem

a megszokott, jól bevált receptjeimet is lecserélhettem, újragondolhattam.

Alapvetően nem vagyok híve annak, hogy valamilyen vega fogást mindenáron megpróbáljunk olyan ízűvé tenni, mintha húsos lenne, de nekem, aki valahol kényszerűségből limitálta a húsfogyasztását, izgalmas feladat volt, vajon a kedvenc ételeimet hogyan tudom reprodukálni.

Így jutottam el ahhoz a kihíváshoz, hogy miként süthetnék finom (!) fasírtot jellemzően növényi hozzávalókból. Azt kell mondjam, minden alkalommal, amikor elkészítem a lencsés verziót, elégedetten veregetem meg a vállam.

A lencse kiváló húspótló, ugyanis semleges íze miatt rendkívül jól lehet vele játszani különböző fűszerek hozzáadásával,

így a következő projektem a lencsebolognai lesz. Ha tökélyre fejlesztettem, majd annak a titkát is örömmel osztom meg veletek.

Először jöjjön azonban a bajnok lencsefasírt receptje, ráadásként pedig az egészség és a trendek jegyében, az Insta Reelsről halászott salátarecept, amit állítólag Jennifer Aniston fogyasztott tíz éven át a Jóbarátok forgatása alatt. Ez valószínűleg közelében sincs a valóságnak, mindenesetre kiváló marketinget csinált az egyébként valóban isteni, és könnyedén variálható receptnek.

Lencsefasírt

Hozzávalók:

  • 2 konzervlencse, leszűrve, átmosva
  • 2 gerezd fokhagyma
  • 50 gramm zsemlemorzsa (akár teljes kiőrlésű) + valamennyi a forgatáshoz
  • 50 gramm liszt (akár zabliszt)
  • 2 darab tojás
  • 2 teáskanál mustár
  • 1 mokkáskanál őrölt kömény
  • 2 mokkáskanál őrölt csemegepaprika
  • só, bors (kóstolni ér)
  • 1 csokor petrezselyem apróra vágva (ezt én most kifelejtettem, de enélkül is isteni volt)


Elkészítés:

Ha időszűkében vagyunk akár egyszerre is bedobálhatjuk a hozzávalókat egy aprítóba vagy turmixgépbe, ha szükséges, adjunk hozzá egy pici vizet. Ha több időnk van, akkor először keverjük el a lencsét és a fokhagymát, nem kell teljesen pépesre keverni, utána pedig kézzel adjuk hozzá a többi hozzávalót.

Ezután formázzunk kisebb golyókat enyhén olajos kézzel, majd hempergessük meg őket prézliben, utána pedig bő olajban süssük szép barnára őket. De aki még egészségesebb irányba vinné a dolgot, az olajjal csak megspriccelve sütőben vagy airfryerben is elkészítheti. A fasírtmasszából tetszőleges mennyiségű golyót süthetünk frissen, a maradéknak pedig semmi baja nem lesz egy-két napig a hűtőben, így pillanatok alatt készíthetünk friss adagokat.

Jennifer Aniston (?) híres salátája:

Ez egy igazi maradékmentő saláta, a hozzávalók és a mennyiségek is tetszőlegesen variálhatók, így kár is konkrét grammokkal vesződni.

Hozzávalók:

  • 1 adag főtt bulgur
  • jégsaláta
  • lilakáposzta
  • kígyóuborka
  • lilahagyma
  • fetasajt
  • avokádó (sajnos nekem most elfogyott, de aki teheti, spékelje meg vele, nagyot dob rajta)
  • lime- vagy citromlé, olívaolaj
  • só, bors
  • pisztácia

Elkészítés:

A zöldségeket szeleteljük, aprítsuk fel, kinek hogy tetszik, keverjük össze őket a bulgurral, bolondítsuk meg egy kis citruslével, olívaolajjal, szeleteljük rá az avokádót, morzsoljuk rá a fetasajtot, és a végén szórjuk meg egy kis pisztáciával.

Kész is a laktató, tápanyagokban gazdag, villámgyors, egészséges és vega fogás, ami esküszöm, hasonlít a „rendes” fasírt ízére, és ezt nemcsak én állítom, hanem a kollégáim is, akik örömmel puszilták be az összes golyót, ami készült.

Próbáljátok ki a receptet, írjátok meg, nektek hogy ízlett, és kommentben várjuk a ti kedvenc húsmentes fogásaitokat is!

Képek: Kerepeczki Anna/WMN

Krajnyik Cintia