Közösségünk kötőszövete az ebédlőasztal!

„Már megint thait akarsz enni? Tuti? Mi mexikóit rendelünk, szerintem nagyon ízlene neked a jalapeno poppers, hidd el, nem csíp, inkább pikáns, mint csípős – jól passzol hozzá egy burrito saláta.” Ilyen volt a karantén előtt egy átlagos unalmas délelőtt nyüzsgése az irodában. 

Mi az a fajta társaság vagyunk, amelynek tagjai rendszeresen megosztják egymással az ebédjüket az irodában, és persze bele is dumálunk ebédrendeléskor abba, hogy szerintünk mi ízlene a másiknak.

Máskor pedig vérre menő vitákat folytatunk arról, hogy van-e joga belenyúlni a másiknak a tányérunkba engedély nélkül, vagy kajairigy-e az, aki ezt nem engedi.

Így kell elképzelnetek minket, amikor leülünk ebédelni. A nagy asztalnál beszélünk ki magunkból mindent: új cikkötletektől kezdve magánéleti sztorikon át a közéleti pletykákig. Ezek a közös étkezések pedig már nagyon hiányoznak nekünk. Úgyhogy arra gondoltunk, meglepjük magunkat és egymást: együtt ebédelünk a karanténban. Legalábbis virtuálisan.

A játéknak elég nagy teret adott az, hogy a karantén alatt elképesztően szélesedett a Wolt online kínálata, így semmi sem állt az utunkba, hogy a különleges kívánságokat is teljesíthessük. 

Na de nézzük a játék menetét, ki kit húzott és mi volt a meglepetésebédje! 

Gyárfás Dorka

Csepelyi Adrit húztam, aki annak idején az irodában néha teljesen külön utas ebédeket rendelt magának, és ilyenkor mindig irigykedve néztem, milyen gazdag, finom falatokat majszol.

Egyszer például fekete hamburgert, aztán máskor valami extra fánkot, egy harmadik alkalommal pedig bemutatott engem a város legjobb, füstös ízű tépettmalac-szendvicsének a Smokey Monkiesból, amiből kaptam egy falatot. 

Erre az emlékre próbáltam visszautalni a meglepetésebédjével.

Én pedig nagyon szerencsés voltam a „kapott” ebédemmel. A karantén óta hetente háromszor elgurulok a görkorimmal az Igen pizzéria előtt, ami igazi nápolyi pizzát készít, és ilyenkor mindig átsuhan az agyamon, hogy ki kéne próbálni, aztán valahogy mégsem jutottam el eddig soha. Egy klasszikus margherita pizzát kaptam, bivalymozzarellával és bazsalikommal.

És Dóri volt olyan kedves, hogy a gyerekeimnek is meg nekem is rendelt hozzá desszertet – ráadásul csokisat, mintha tudná, hogy gyerekeknél más nem is számít édességnek! Nagyon klassz volt a játék is, meg veletek ebédelni is, csajok! Máskor is ismételjük meg!

Csepelyi Adri

Tisztára, mint amikor Mikuláskor kihúztuk egymást a suliban!

Úgy vártam a futárt, mintha a Télapó maga jönne!

Én Lillát húztam, és azonnal tudtam, mit akarok rendelni neki: egy isteni pulled pork szendvicset kapott a Smokey Monkiesból, mellé pedig BBQ-babot. Magamnak gyakran rendelem ezt a szerkesztőségbe, és olyankor a többiek is odáig vannak az illatától.

Azt nem pontosan értettem, hogy Noja, aki a rendeléseket intézte, miért mondja, hogy ne aggódjak, nem rontotta el az enyémet – egészen addig, amíg meg nem pillantottam az én meglepiebédemet!

Dorka ugyanis ugyanezt rendelte nekem, csak coleslaw salátával! Nagyon nevettem, amikor kicsomagoltam, mert amikor legutóbb ezt ettem a szerkesztőségben, Dorkát is megkínáltam vele. Ezek szerint emlékezetes kóstoló volt. És tök jólesett, hogy emlékezett rá, mit szeretek!

Szőcs Lilla

Bazsi, a pasija megerősített abban, hogy Dián Dórinak a mexikói konyha a kedvence – így esett a választásom a Gringos Amigosból egy szaftos csirkés burritóra, extra guacamoléval. Remélem, ízlett, Dóri, és adtál a pasidnak is, amiért ennyire jó fej volt, és aktívan kivette a részét a munkából!

Engem pedig Csepelyi Adri húzott, aki valami elképesztő finomságot rendelt nekem.

Tépettmalac-húsos szendvicset valami mennyei, füstölt szilvás BBQ-mártással, és még volt hozzá egy adag BBQ-bab is, úgyhogy rendesen el voltam látva minden jóval. Ami csak azért vicces, mert pont a DTK-nak említettem pár napja, hogy milyen jó a csilis babja, és mindig gondoljon rám, ha maradna otthon egy adaggal. Hm, lehet, hogy Csepelyi tőle érdeklődött? Gyanús, gyanús!

Szentkuti Judit

Nojának rendeltem.

És nem volt nehéz kitalálni, mert korábbi két megszólalásából („vegánok kíméljenek, én mindenféle herkentyűt átveszek”) hamar összeraktam, hogy mi a kedvence: a tengeri különlegességek! Így lett a meglepi egy szusiválogatás.

A sajátomat pedig már nagyon-nagyon vártam, hajtott a kíváncsiság meg az izgatottság. Két hónapja már nem ettem az egyik legkedvesebb ételem (Padthai – rizstészta zöldségmix, kínai kel, csirke, koriander, pörkölt mogyoró Padthai szósszal), és titokban arra gondoltam, mennyire szuper és egyben csoda lenne, ha azt kapnám ma ebédre. És bejött! A karanténban is történnek csodák!

Hiánypótló volt a játék.

A karantén idején az egyik legjobb dolog volt, ami a kollégákkal összekötött.

Török Noémi

Én Marishkának választottam. Felhívtam az anyukáját, aki korábban a kollégám volt, és elmesélt mindent IS Maris kedvenceiről. Ez, mondjuk, a rendelésben nem segített sajna, úgyhogy sokáig a Babka és a Good Karma között hezitáltam. Végül a Good Karma győzött!

Azért választottam, mert modern konyha, egészséges, illatos, és jól néz ki. Rendeltem neki egy chicken tikka basmati bowlt, desszertnek egy mangós rizst, mert arra például emlékeztem korábbi ebédekből, hogy szereti. Illetve találtam egy immune booster névre keresztelt immunerősítő italt így Covid idejére.

Kapni is jó élmény volt, bár én tudtam, hogy mit kapok majd, hiszen én adtam le a rendelést, viszont jó volt nézni, ahogy izgultok, hogy mi érkezik hozzátok. Eszternek a Woltnál pedig örök hálám, amiért segített, hogy minden ilyen flottul menjen a párhuzamos rendeléseknél.

Covid-partit rendezőknek pluszinfó, hogy ha előrendelésnél beállítjátok ezt, akkor mindenki egyszerre kapja meg az ételt! 

Ez a funkció akkor is tök jó, ha például szeretnétek a nagyszüleitekről, szüleitekről gondoskodni a társadalmi távolságtartást betartva: gyorsan, érintésmentesen házhoz szállítja a futár a választott ételt szeretteiteknek. 

Marossy Kriszta

Én Juditot húztam, akinek a párja, Balázs megsúgta, hogy Judit pont múlt héten panaszkodott neki, hogy mennyire enne már egy jó Padthait. Mellé a kedvenc édességemet rendeltem neki, amit Ázsiában szerettem meg, és a családom szerint nem egy gusztusos cucc (sticky rice with mango), de szerintem a legjobb dolog.

Úgy vártam a meglepit, mint egy kisgyerek, amit a kutya is megérzett, úgyhogy szokása ellenére lement a futár elé. 

Aztán ahogy megláttam a kedvenc Good Karmá-s kajámat, mellette a fent említett mangós édességet… hát elsírtam magam! 

Noja egy csoda, mert kiderült, hogy anyukámat hívta fel emiatt, aki szerintem elképesztő hosszan magyarázhatta, hogy egészen pici korom óta mik a kedvenceim. Hahaha. 

Dián Dóri

Én Dorkát húztam, azonnali segítségért Kurucz Adrihoz, barátnőjéhez és irodai padtársához fordultam, mert tudtam, hogy ők gyakran szoktak együtt ebédelni. Adri rögtön el is mondta, hogy Dorka ultimate kedvence a tejszínes-garnélás tészta, szigorúan csípős nélkül. Neki is vágtam hát a kutakodásnak, ám csakhamar szomorúan kellett konstatálnom, hogy a legtöbb étterem étlapja nem tartalmazza ezt a speckó fogást, amelyik meg igen, az Dorkához nem szállít.

Így hát úgy döntöttem, hogy egy jó pizzával soha nem lehet melléfogni, és a város egyik legjobb pizzériájából, az Igenből rendeltem Dorkának egy igazi nápolyi pizzát, hozzá kis extraként pedig egy csokis sütit. 

A kapott ebédemnél majd kiugrottam a bőrömből: nemhogy mexikóit kaptam, de a kedvenc helyemről érkezett a csodálatosan gyönyörű burrito avokádószósszal! Azonnal tudtam, vagy a barátom keze van a dologban, vagy az engem húzó Szőcs Lilla egy médium. Mint utólag kiderült, az előbbi.

A játék isteni volt, a közös csetcsoport egész délelőtt zsizsgett, mindenki tűkön ülve várta a meglepicsomagját. Én akkor is szívesen csinálnék ilyet, amikor már végre együtt ehetünk újra a nagy faasztal körül, a WMN-irodában.

Szőcs Lilla gyűjtése