„Aranyhalacska, segítsél, mert bajban vagyok!” – Mesék a zárkából
Valóban a létező legnagyobb büntetések egyike, ha az ember elveszti a szabadságát, de a képzeletet nem lehet rácsok mögé zárni. Szívből szakadt mesék…
A keresett kifejezés: "bántalmazás"
Összesen: 971 db találatValóban a létező legnagyobb büntetések egyike, ha az ember elveszti a szabadságát, de a képzeletet nem lehet rácsok mögé zárni. Szívből szakadt mesék…
A bántalmazó kapcsolatba való bevonódásra a szakértők írtak egy öt lépésből álló kört. Így egyrészt talán könnyebb felismerni még az elején, ha ilyesmibe keveredsz, másrészt talán a külső szemlélő is jobban megérti, átérzi, milyen folyamatok zajlanak a háttérben.
„Segítségre szorultam, de nem a drogfüggőség miatt” – vallja Melanie Janine Brown, azaz a Spice Girlsből is ismert Scary Spice (azaz Mel B), akit volt férje módszeresen zaklatott éveken keresztül, míg bele nem hajszolta egy öngyilkossági kísérletbe.
A nevelőszülőséghez rengeteg sztereotípia kapcsolódik: a két legelterjedtebb a pénzről és a szeretetről szól. Előbbi miatt démonizálják, míg az utóbbiért túlmisztifikálják. A valóság azonban sok esetben az, hogy ebben az élethelyzetben nemcsak a családjából kiemelt gyerek szenvedhet kárt, hanem az őt befogadó nevelőszülő is. Van, hogy sok sebből vérző és sok sebet okozó történet ez.
Mit tennél, ha már a puszta létezésed is erős indulatokat keltene idegen emberekben? Ha amiatt, aki vagy és akit szeretsz, illetve ahogyan az életedet éled – amihez egyébként senkinek semmi köze – diszkriminációnak, verbális és nem ritkán fizikai abúzusnak lennél kitéve? Mennyire tudnál így felszabadult, boldog lenni?
„Mondták anyámnak, engem hagyjon csak itt a kórházban, nem lesz több gondja velem.” Egy rettenthetetlen anyáról írt Kerekes Anna:
„Amin dolgoznom kellett, az az, hogy nem tudok mindenkinek segíteni. Az emberek is kellenek hozzá. Egyedül nem tudom eltolni a lebetonozott szekeret” – mondja egy korábbi SzuperWMN-díjazottunk, Szalai Kriszta színésznő, aki most azon dolgozik, hogy minél többen vegyenek részt civil szerveződésekben, mert a problémáinkat csak együtt oldhatjuk meg. Chripkó Lili kísérte el egy eseménydús napon.
Vajon hogy zajlik az élet egy olyan társadalomban, amelyben férfiak és nők ennyire szabadon élik meg a nemi identitásukat?
Honnantól lehet még visszakormányozni egy bajba került házasságot? Miért ülnek sokszor négyen egy párterápiás ülésen? Mennyit számít az iskolai végzettség vagy az érzelmi intelligencia? Hogyan lesz a gyerek lakmuszpapírja egy házasságnak? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk egy pár- és családterapeutával.
„…ami ebben a helyzetben zavart, az a felismerés, hogy még én, a nagyszájú feminista is annyira beparáztam attól, hogy idegenek előtt beszéljek a menstruációmról, hogy inkább meg se próbáltam. És ennek kapcsán ismét ráébredtem, hogy pontosan mekkora tabu is a menstruáció, és sokszor mekkora hátrányt jelent azok számára, akik együtt élnek vele.”