Keresés

Döbbenetes, de így van: száz emberből hét hiszi azt, hogy egy gyerek maga tehet arról, ha állami gondozásba került. De másféle előítéletek is sújtják őket, derült ki az SOS Gyermekfalvak friss felméréséből. Gyermekotthonban dolgozó szerzőnk kommentárja:

Egy vezetőedző meccsbéli szitkozódása – saját csapatának verbális bántalmazása – kapcsán vizsgálatot indított az MLSZ. Íme, a botrány tanulsága és legfontosabb kérdései számunkra:

Az adatvédelmi aggályok miatt a Nemzeti és Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság pár napja leállította az állami gondozásban lévő gyerekek IQ-jának tesztelését. Az egész eset rámutat arra, hogy az állam nem tud elég jó szülő lenni, és a család nélkül nevelkedő, már alapból traumatizált több tízezer gyereket nem védi eléggé a társadalom. Ma van az állami gondoskodásban élő gyerekek napja. Ez pedig dr. Gyurkó Szilvia írása, olvassátok el:

„Azt mondta nekem: ne jelents fel, de… – majd valami nagyon nem helyénvaló dolgot mondott. Mintha sokan tudatosan játszanának a határokkal.”

Túlnyomórészt nem meghalni akarnak, hanem menekülni a kilátástalan helyzetből. A kamasz korosztályban már a járvány előtti időszakban is emelkedett az öngyilkosságot megkísérlők száma, a pandémia alatt és azóta pedig drasztikusan nőtt az esetszám. Az iskolakezdés ráadásul az egyik legveszélyesebb időszak. A szakember szerint az esetek megelőzhetők lennének. Stáhly Kata pszichológus vendégírása:

Mi a károsabb a gyerekek számára: egy azonos nemű pár a Peppa malacban, vagy a mesékben jelenlévő agresszió, esetleg a plakátokról ordító gyűlöletpropaganda? Kanicsár Ádám András szakértők segítségével járt utána.

Elmondjuk, mi a probléma azzal, ha egy sorozatos nemi erőszakot elkövető férfitól azt kérdezi egy újságíró, hogy mit tehetnek a nők azért, hogy elkerüljék az agresszióját.