–

Dr. Dank Magdolna már az elején leszögezte, hogy sajnos a közbeszédben a rák még mindig csakis a negatív eredményekkel és statisztikákkal kapcsolódik össze, pedig mostanra egyre több és egyre jobb kezelés érhető el hazánkban is (bár a statisztikák sajnos valóban lassabban javulnak, mint például Csehországban, csak hogy ne menjünk nagyon messzire).

Riskó Ágnes onkopszichológus egyebek közt arra hívta fel a figyelmet, hogy egy pár évvel ezelőtti tanulmány szerint a súlyos betegekkel foglalkozó orvosok immunrendszere bizonyos mértékben roncsolódik az évek során. Nyugaton éppen ezért vált gyakorlattá, hogy négy-öt év aktív gyógyítás után az orvosok általában kutatni mennek egy-egy évre. Sajnos ma erre semmi esély nincs a magyar egészségügyi rendszerben, pedig ahhoz, hogy a betegek a lehető legjobb ellátást kapják, erre is nagy szükség lenne (több szempontból is).

Fontos lenne az is, hogy minden onkoteamben legyen pszichológus vagy pszichiáter, aki a betegeknek és az orvosoknak is segít feldolgozni a traumákat. Ha ugyanis nincs rendben a lélek, akkor nehezebb a gyógyulás-gyógyítás is.

Linder Erzsébet műugró, mellráktúlélő azt mondja, ha nem talált volna rá a belső békére és persze a megfelelő kezelésekre, akkor már rég nem lenne köztünk. Ezt az állítását megerősíti dr. Dank Magdolna is, aki boldog, hogy ezúttal nem neki kellett kimondania ezeket a súlyos szavakat.

Ehhez képest Erzsike kezelések utáni műugrása mára az orvostanhallgatók tananyagává vált, élő bizonyítékként arra, hogy milyen gyorsan fejlődik az orvostudomány (Erzsike úgynevezett biológiai terápiában részesül), és hogy milyen fontos, ki hogyan áll a gyógyuláshoz.

A betegek támogatásának része az is, hogy lehessen őszintén beszélni a rákról, hogy egyik változata se legyen többé tabu, kellemetlen téma. Ezen dolgozik a mi Szentesi Évánk is hosszú évek óta. Az ő segítsége, szókimondása, rákedukációs munkája már rengeteg embert „rázott fel”, és adott reményt nekik a jövőjüket és a megelőzést illetően is. A túlélők az est folyamán sokszor összekacsintanak, fél szavakból is értik egymást a közös tapasztalatok okán, és mindannyian megerősítik, hogy humor nélkül nem tudták volna végigcsinálni ezt az egészet.

A humor mint életmentő stratégia fontos volt Balassa Gabriella mellráktúlélőnek is, aki a civil munkája mellett minden szabadidejét arra áldozza, hogy segítsen, megelőzésre buzdítson, érintettekkel beszélgessen az ország sok pontján.

Ő még arról is mer, tud beszélni, hogy miért nem akarta megcsináltatni a mellhelyreállító műtétet, miért érzi magát teljesebbnek „csonkán”, fél mellel.

Tényleg kihagyhatatlan beszélgetés kerekedett a MOMKult színpadán, és a végén szerintem sokan úgy álltak fel, hogy jó néhány, a rákkal kapcsolatos tabun őszintén elgondolkodtak. Nézzétek meg a videót, és merjetek beszélni, segítséget kérni, megelőzni, szűrésekre járni ti is!

Főtámogató: F&F 

Tematikus támogató: Pfizer 

Dizájnfelelős: TorTer e-Design