Mit kezdjünk azokkal a nevelőszülőkhöz került gyerekekkel, akiknél jóformán minden és mindenki csődöt mond? Ki segít a súlyosan traumatizált, kötődésre képtelen, magatartászavaros fiatalokon, akik gyakran a segítőik ellen is fordulnak? Erről írt nekünk egy érintett nevelőszülő.

Lehet, hogy azt hitted, ötvenévesen még előtted az élet, most jönnek csak az igazán nagy lehetőségek, de ne félj, a gyereked emlékeztetni fog rá, hogy ez nem egészen így van. (Vigyázat! A cikkünk iróniát tartalmaz!)

Mi fáj? Gyere, meséld el valakinek. Vagy legalább írd le, aztán égesd el. A titkoknak ugyanis pusztító hatásuk lehet az egyénre.

Valójában nagyon hasonlóan működünk, mint a kutyák – csak nem tudunk róla.

Mi a közös bennünk és, mondjuk, A Tinder-csalóból megismert szélhámosban, amikor okosabbnak hisszük magunkat másoknál? Hát az önámítás!

Emberek életét tette tönkre, mégis ezrek kíváncsiak a tanácsaira. Így él ma Jordan Belfort a tőzsdei csalások után:

Azt hiszed, hogy az ismert és elismert gyerekjogi szakember mindig mindent szuperjól csinál szülőként? Hát nem. Ahogy te sem. Ahogy mi sem. Hál’ istennek.

Hogyan lehet önmérsékletet gyakorolni egy túlfogyasztásra ösztönző világban? Ahhoz, hogy kiegyensúlyozott életet élhessünk, fontos megérteni a fájdalom és az élvezet közti kapcsolatot. Ebben segít Anna Lembke Dopaminkorszak című könyve. Ajánló.