Van, hogy egy sunyi bók jobban fáj, mint egy durva sértés:

„Rólam a kívülállók annyit tudtak, hogy buta vagyok. Ráadásul cigány is. Sokan megjegyezték, hogy ők még cigány papot nem láttak. Pedig nem a bőrszín határozza meg, hogy ki mekkora tudásra tehet szert” – mondja Kalányos Ottó, aki arra tette fel az életét , hogy cigány testvéreit terelgesse az üdvösség útján.

Lehet ragaszkodni a sebeinkhez, a kérdés csak az, hogy meddig.

Miközben a politikusok a vallásra hivatkoznak, pont maguk vonják ki a spirituális tartalmat belőle.

A magyar emberek negyedének nincs egyetlen barátja sem… Másoknak viszont több is van. Szerencsésebbek ők azoknál, akiknek egyetlenegy igazi jutott? Mi alapján választjuk ki egymást vajon? Újraolvasó.

Van-e helye a jógateremben egy kiskutyának? Na és tíz kiskutyának? Könnyítik, vagy pont hogy nehezítik a gyakorlást az állatok? Barna Bori kutyás jógaórán járt, és most elmeséli, milyen volt. (Figyelem: már csak a fotók miatt is érdemes pár percet szánni a cikkre.)

„Ha naplót írsz, végig tudod nézni, ahogyan felnőttél. Ez a hely, ahol őszinte lehetsz, minden előítélet nélkül beszélhetsz.”

Szülőként az első időkben azt éled meg, hogy mindenki kompetensebb nálad. És nemcsak a szakemberek (akik ellentmondásos dolgokat javasolnak), hanem a szomszéd néni is, aki ugyan 35 éve, de már szült. Nehéz így megtalálni a szülői magabiztosságot, önbizalmat.