Miért ágálunk olyan dolgok ellen, amik a biztonságunkat szolgálják?

A választott szülészorvos rendszer (már ha ezt rendszernek lehet nevezni) a hálapénzbiznisz egyik fő alkotóeleme, és ez az oka annak, hogy a nők nagyobb arányban érintettek a hálapénz fizetésében. De vajon meg lehet szüntetni? És egyáltalán, jó lenne az nekünk, nőknek, családoknak?

A második mondatnál félbeszakítanak, hogy jaj, hát nekik is volt ilyenjük, mégse járnak orvoshoz vele évente, meg a barátnőjük barátnőjének is, sőt ennél sokkal nagyobb, és mégse aggódik. Meg hogy elmúlik, meg hogy összemegy. Mert a barátnő barátnőjének is eltűnt, amikor terhes lett, egy másiknak meg kivették, nem is volt nagy műtét, szóval elfelejthetem nyugodtan.

„És te miben is fáradsz el ennyire? Hiszen csak otthon vagy a gyerekekkel…”

Génterápia. Sokan szörnyülködnek a szó hallatán, mert egy óriás paradicsom vagy egy mutáns kukorica (netán ember) jut eszükbe. Pedig az orvoslásban a jövőt jelentő (és már időnként most is alkalmazott) célzott terápiák is a géntechnológiának köszönhetően állnak rendelkezésünkre.

Virág Eszter az elmúlt tíz évben az átlagos tizen- és huszonéves lányok életét élte… minden hónapban három hétig. A fennmaradó egy hetet fájdalomcsillapítókkal, melegítőpárnákkal, gyógynövényes tapaszokkal, a plafont bámulva bekkelte ki. De ezt valahogy mindenki normálisnak tekintette – ezért ő is.

„Minél később kezdjük el a terápiákat, annál kisebb lesz az esélye annak, hogy képesek lesznek a bennük rejlő hatékonyságot kifejteni az adott betegen.”

Lehet, hogy a sok rosszban mégiscsak lesz valami jó?