„A gulyás nem nyolctól négyig gulyás. Mindig gulyás. Háromszázhatvanöt napban gulyás. Ötven évig gulyás. Már gyerekkoromban ez akartam lenni. Még akkor is, amikor rájöttem, nem lehet ezzel udvarolni. Akkor letagadtam, mindent mondtam, csak azt nem, ami van. Akinek már traktorja volt, arra máshogy néztek a lányok. Aztán hagytam, gondoljanak, amit akarnak. Ha eleget állsz itt, majd te is gondolsz valamit.”

Ernőben élni maga volt a luxus – meséli szerzőnk. Hogy ki volt ez a bizonyos Ernő, és mi mindenre jött rá Kati, miután megvalósította sokunk álmát, és csapot-papot hátrahagyva nekivágott a férjével és egy furgonnal a nagyvilágnak, nos, azt megtudhatod máris:

Mi minden kerül a belső naplóba?

Csepelyi Adri felújít, méghozzá saját kezűleg. És rájött, hogy egy freskófestő veszett el benne.

Melyik a kedvencetek szerzőnk listájáról?

„Itt a történetünk vége. Pont.”

Elég sok szülő készül rettegéssel vegyes izgalommal az első iskolás napokra, részben a járványügyi para miatt… De az ezekben a napokban eltörpül amellett, hogy mégis hogyan szerzünk be minden szükséges holmit, amikor a feléről azt sem tudjuk, hogy mi az, főleg, hogy hol lehet kapni. Tóth Flóráék is épp ezzel küszködnek.

Iskolakezdés előtti rémálmok, csak a szokásos. Ja, nem.