Nem kérdés, hogy szükség van közösségekre, az viszont igen, hogy képesek vagyunk-e még (vagy már újra?) közösségi emberként működni.

Annyira fárasztó, hogy többségi emberek akarják megmondani, mi minősül rasszizmusnak, antiszemitizmusnak, vagy homofóbiának. Az érintettek meg „túlérzékenyek”, „nincs humoruk”, vagy „félreértik a dolgot”.

Ezek a mai fiatalok még mindig Nyugaton akarnak tanulni! Mit tehet hát a gondos szülő? Elkíséri a frissen felvett egyetemistáját a jóléti Hollandiába, hogy szemrevételezze, hol fog élni a csemetéje, aztán meg csak néz nagyokat… Vigyázat, a cikk csípős iróniát tartalmaz!

Valljatok színt, ti mire vagytok a legkényesebbek! Mi az, amit inkább biztonságos helyen őrizgettek, csak ne kerüljön rá karcolás, ne piszkolódjon be, ne használódjon el túl gyorsan! Mondjátok, hogy nem csak mi vagyunk ilyen érzékenyek a makulátlanságra.

Szerinted van összefüggés a szépség, a siker, és a kiegyensúlyozott magánélet között?

„Aztán egyszer csak ott találom magam egy nem túl tágas teremben, negyven vadidegen nővel, és a vaginámat tapogatom. A saját kezemmel, a saját vaginámat” – mesélte Szentesi öt éve, és mivel az intimtorna még mindig nem terjedt el igazán, és nem tudunk róla eleget – holott nagyon hasznos volna –, ezért az írását újra megosztjuk.

Berlin fölött még az ég is másmilyen, legalábbis Both Gabi számára, aki most elmeséli, hogyan lehet csekély költségvetésből felfedezni a várost, és mi teszi olyan vonzóvá, hogy az ember folyton visszavágyik ide. De egyet elárulunk előre: még Angela Merkellel is simán összefuthatsz az utcán. (Megtörtént eset.)

Te hány igazi jó barátot tudhatsz magadénak? És tudod-e, ezen felül hányféle barátság létezik még az életedben? Fiala Borcsa tudományos alapossággal járt utána annak, hogy mit jelentenek a barátok, és mi szükségeltetik ahhoz, hogy valakit igaz barátnak nevezhess.