Egyszemélyes konyha: A (majdnem) negyven napos nagyböjt vége
Rovattámogatás

-
A Dal Makhani egy nagyon egyszerű előétel, a legkedvesebb mind közül. Szoktam enni köretként, főételként, egymagában, parathával, vajas naannal, meg mindenhogyan, ahogy érem. De főzni, még nem főztem ilyet. És ezt a hagyományt most sem törtem meg, ugyanis a főzést Zolika barátomra bíztam, én pedig kuktáskodtam mellette.
Az illatok durva orgiát ültek a konyhában, és én, a frissen bukott böjti angyal a fellegekben jártam a szörnyen hosszú (csaknem három hetes!) megvonás után. Nem tudom elmondani azt a pillanatot, amikor végre újra egymásié lettünk.
Úgy olvadtunk eggyé, hogy képes lettem volna himnuszt írni hozzá, ódát, szerelmetes szonettet vagy bármilyen szavalatot...
Egyvalamire biztosan jó volt a csúfos bukással véget érő böjtöm. Megfogadtam: soha többé nem csinálok olyan butaságot, hogy lemondok róla
Így készül:
Hozzávalók
– lencse
– vörösbab
– fél evőkanál vaj
– 2 szegfűszeg
– 1 teáskanál olaj
– 1 pálcika egész fahéj
– 1 egész fekete kardamom
– 1 babérlevél
– 1 fej lila hagyma apróra vágva
– 1 teáskanál reszelt gyömbér
– 1 teáskanál fokhagyma
– 1 teáskanál vörös csilipor
– negyed bögre paradicsomszósz
– 1 deci tejszín
– friss koriander levél
– fél teáskanál garam masala (indiai fűszerkeverék)
– 1 teáskanál szárított görög szénalevél (kasoori methi)
Elkészítése: Az a legegyszerűbb, ha natúr konzerv lencsét és vörös babot veszünk, mert így nem kell vesződni a hosszas áztatással. Ezt alaposan mossuk meg. A babérlevelet, a kardamomot, a szegfűszeget, és a fahéjat egy kis vajon odatesszük a serpenyőbe, majd ha már illatot ereszt, rászórjuk a hagymát, és üvegesre pirítjuk. Az fontos, hogy a hagyma apróra legyen vágva, mert úgy finom ez az étel, ha nincsenek egynemű, és nincsenek benne kisebb darabok.
Ha mindezzel megvagyunk, beletesszük a lereszelt fokhagymát és a gyömbért, egy-két percig még pirítjuk, utána pedig hozzálöttyintjük a negyed csésze paradicsomszószt. Ezt egy kicsit főzzük, körülbelül egy percig, folyamatos kevergetés mellett, majd belerakjuk a piros csiliport. Erre öntjük a lencsét és a babot, kis vizet töltünk hozzá, és fedő alatt főzzük öt-hét percig.
Ha a masszánk elég trottyos, akkor beletesszük a görög szénalevelet és a garam masalát. Szép aranybarna színűre főzzük, krémes és lágy állagúra, a végén mehet hozzá a tejszín, utána már csak egy percig szabad rotyogtatni. A legvégén kell a korianderlevelet beletenni.
Én akkor szeretem jobban, ha lágyabb az állaga, Zolika meg úgy, ha kicsit keményebb, de ezen biztos nem fogunk összeveszni, megettem úgy is, ahogy ő készítette. És milyen finom volt!