Anyasági szabadságra megy egy japán polgármester, és ez sokakat felháborított

–

Sokó Kavata, a 68 ezres, Kiótóhoz közeli Javata város polgármestere májusban jelentette be, hogy első gyermekét várja, és a szülés körüli időszakban ideglenesen félreáll: előtte és utána is két-két hónapot vesz ki. Ez idő alatt feladatait ideiglenesen helyettese veszi át, de a fontos döntésekbe továbbra is bevonják.

Különben Japánban a választott tisztségviselők hivatalos szülési szabadsága jogi szürkezóna. Javata városa viszont saját önkormányzati dolgozóinak nyolc-nyolc hetet biztosít a szülés előtt és után – Kavata pontosan ehhez a szabályzathoz igazodva vesz ki maga is szabadságot, annak ellenére, hogy rá mint választott tisztségviselőre a törvény hivatalosan nem vonatkozik.

A bejelentése komoly visszhangot váltott ki, bár a pontos mértéke nehezen ragadható meg számokban. A városháza mintegy 90 támogató és 70 ellenző üzenetet kapott a döntéssel kapcsolatban, ami mutatja, hogy a helyi vélemények is megoszlottak. De ennél sokkal nagyobb hullámokat vetett az online tér: több ezer bejegyzés született róla az X-en, és több YouTube-videó is foglalkozott a témával, ezek hangneme pedig élesen kettévált.

• Egyesek szerint Kavata példát mutat: normalizálja, hogy a nők politikai pályán is vállalhatnak gyermeket, és rámutat arra, hogy a rendszernek alkalmazkodnia kell a valós élethelyzetekhez.
• Sokan vannak viszont, akik egyenesen felelőtlennek tartják a döntést, és akik szerint egy vezetőnek ilyen esetben inkább le kellene mondania, vagy legalább a fizetését kéne csökkenteni.

A polgármester szerint azonban a vita valójában nem róla, hanem a japán közélet struktúráiról szól.

„A rendszereket lehet változtatni, de az embereket nem. Én nem tudok férfivá válni”

– fogalmazott korábban a polgármester. Júniusban a New York Timesnak adott interjúban pedig arról beszélt, hogy a támadások megerősítették benne: a probléma rendszerszintű. „Most először éreztem igazán, mennyi diszkrimináció létezik még mindig” – mondta.

Japánban régóta ismert jelenség a maternity harassment kifejezésből származó matahara, vagyis a várandós vagy kisgyermekes nők munkahelyi hátrányos megkülönböztetése – a Magyarországon is létező jelenségről Kőrizs Kata itt írt. Szakértők szerint sok nő még mindig azért nem vállal hosszabb szabadságot, mert félti a karrierjét.

Szülhet-e egy megválasztott, közhatalmat viselő személy?

„Nagyon meglepett, hogy ekkora visszhangja lett” – mondta a BBC-nek Kavata, aki szerint a kritika egy része abból fakad, hogy sokan még mindig úgy gondolják: a közszereplőknek teljesen fel kell adniuk a magánéletüket. A polgármester szerint azonban ez a hozzáállás hosszú távon a nők politikai részvételét korlátozza.

„Ha azt kritizáljuk, hogy egy politikus szülési szabadságot vesz ki, akkor gyakorlatilag kizárjuk a 20 és 40 év közötti nőket a közéletből”

– fogalmazott.

Kéz a kézben: nemek közti egyenlőtlenségek és demográfiai válság

A tágabb kontextus is ezt a feszültséget mutatja: Japánban a politikai és gazdasági élet továbbra is erősen férfiközpontú, a helyi vezetők kevesebb mint 4 százaléka nő. Bár az ország tavaly női miniszterelnököt is választott, a nemek közötti egyenlőség globális rangsorában Japán továbbra is az egyik utolsó helyen szerepel a fejlett országok között, a Világgazdasági Fórum 2025-ös jelentése szerint a 146 ország közül a 118. helyen áll – azzal, hogy a női vezetés mindannyiunk számára előnyös lehet, bár kétségtelen, hogy vannak korlátai és buktatói is, Mózes Zsófi ebben a cikkben foglalkozott.

Javata közben maga is az elöregedés és a csökkenő születésszám kihívásával küzd. Nem véletlen, hogy sok helyi lakos inkább példát lát a polgármesterben: szerintük az, hogy egy vezető nyíltan vállalja a családalapítást, erős üzenet lehet egy fogyó népességű társadalomban.

„A célom az, hogy olyan társadalmat teremtsünk, ahol a tehetséges embereknek nem kell választaniuk karrier és család között”

– mondta a polgármester, aki reméli, hogy döntése más nőket is bátorít majd a politikai pályára.

Nagy Andi