Éheztettek, bezártak, majd halálra vertek egy rabszolgaként tartott nőt Pátrohán

–

Az interneten ismerte meg a pátrohai házaspár azt a hajléktalan nőt, akinek szállást és ellátást ígértek azért cserébe, hogy besegít a ház körüli munkákba – derül ki a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Főügyészség vádiratából. A kiszolgáltatott helyzetben lévő nő 2023 nyarán hozzájuk költözött, a korábbi ígéretekhez képest azonban élelmezéséről nem gondoskodtak megfelelően, a nő önállóan nem nyúlhatott a hűtőszekrényhez sem, és minden mozdulatát felügyelték: a pár ágya mellett, a földön kellett aludnia, az ingatlant sem hagyhatta el az engedélyük nélkül. Emellett rengeteg munkát vártak el tőle, a bíróság közleménye szerint

„eleinte háziszolgaként, később már házi rabszolgaként bántak vele”.

A férj, az I. rendű vádlott rendszeresen ököllel, sodrófával verte, de volt, hogy elektromos sokkolóval esett neki. A feleség alkalomszerűen, puszta kézzel bántalmazta, ha a rábízott feladatot nem úgy végezte el, ahogy azt ő szerette volna. Amikor egyszer megpróbált elszökni és segítséget kérni, a hajánál fogva ráncigálták vissza, majd úgy megverték, hogy két foga kiesett. 

Az éheztetés miatt 2024 áprilisára már úgy legyengült, hogy mozgás- és beszédképtelenné vált, de ekkor sem hívtak hozzá orvost, hanem gyerekük és annak párja segítségével beültették az autóba, és Budapest felé indultak vele. Útközben azonban észrevették, hogy a nő meghalt. Ekkor lejöttek az autópályáról, és egy aszódi társasház parkolójában személyi igazolványával és bankkártyájával együtt kitették a holttestet, amelyet később arra járó gyerekek találtak meg. 

A nyomozás megállapította, hogy a nő halálát agyzúzódás, éheztetés és kihűlés okozta. A Nyíregyházi Törvényszék halált okozó testi sértés, emberkereskedelem és kényszermunka miatt ítélte el a pár tagjait: a férfit 14 év fegyház, feleségét 10 év börtönbüntetésre ítélte. A két további vádlott, a házaspár családtagjai halált okozó segítségnyújtás elmulasztása miatt felfüggesztett szabadságvesztést kaptak. Az ítélet nem jogerős, az I. és II. rendű vádlott fellebbezést jelentett be.

Csicskáztatás Magyarországon

Magyarországon kb. 63 ezer fő élhet modernkori rabszolgaságban a Global Slavery Index 2023-as regionális adatai szerint, ez nagyjából Sopron lakosságának felel meg. Leggyakoribb áldozatai a kisebbségekhez tartozók, az idősek, a gyerekek, a mélyszegénységben élők, a hajléktalanok és a menekültek – erről már Kurucz Adrienn 2018-as riportjában ír. A jelenség pedig főként a mélyszegénységben élő, leszakadó vidéki térségekben jelenik meg, ahol a szociális háló gyengébb, a kiszolgáltatottság pedig könnyebben válik tartós állapottá.

Hazánkban elterjedt formája ennek a csicskáztatás, vagyis a munkacélú kizsákmányolás. Ilyenkor az érintettek gyakran ellátásért és szállásért dolgoznak, közben teljesen kiszolgáltatottá válnak: mozgásukat korlátozzák, jövedelmüket elvonják, és nem ritkán az irataik is mások kezében vannak. 

A Szabad Európa 2022-es riportja szerint a Békés megyei Szarvason a szakemberek becslése szerint százötven-kétszáz rabszolgamunkást tarthattak akkoriban, ugyanakkor szinte minden magyarországi városban lehetnek áldozatok, Szarvason azért lettek láthatók, mert foglalkoznak a problémával. Hatalmas problémát jelent a látencia: a kizsákmányolt emberek többsége nem tesz feljelentést, mert függőségben, félelemben él.

Az ilyen esetek azért is maradnak gyakran rejtve, mert nem feltétlenül nyílt erőszakkal indul a csicskáztatás: befogadásként, segítségként vagy munkalehetőségként jelenik meg, majd fokozatosan alakul át kontrollált, alá-fölérendeltségi viszonnyá. A Magyar Hang cikke arra is kitér, hogy hiába nehéz sorsú, kiszolgáltatott emberek közül kerülnek ki az áldozatok, sokan továbbra is őket hibáztatják azokért a szörnyűségekért, amiket át kellett élniük.

Nagy Andi