Kórházi várólisták: 23 szegedi páciens meghalt, mielőtt sorra került volna térdprotézis-műtétre

–

A térdprotézis-műtétekre a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő vezet várólistát. A hivatalos adatok szerint a dél-alföldi intézmények esetében

• Szegeden az elmúlt fél év „átlagos tényleges várakozási ideje” 235 nap,
• Békéscsabán 68,
• Kecskeméten 118 nap volt.

Ezek az időtávok első ránézésre nem tűnnek vállalhatatlannak, különösen annak fényében, hogy Budapesten olyan is van, hogy egy páciens 2024-ben kapott időpontot 2026 második felére.

Ugyanakkor az Átlátszó azt is kikérte, hogy 2022 óta hány térdprotézis-műtétet végeztek normál rendben a dél-alföldi intézményekben. A válasz szerint Szegeden 1019 munkanap alatt 1572 beteget láttak el, miközben a várólistán 4245-en szerepeltek.

Ez napi átlagban 1,5 műtétet jelent – ilyen tempó mellett, ha egyetlen új beteg sem kerülne fel a listára, közel hét év kellene a mostani sor ledolgozásához.

Ezzel szemben a Szegedi Tudományegyetem azt közölte: 2022 és 2025 között összesen 2557 térdprotézis-műtétet végeztek, 2025-ben pedig már napi három beavatkozásra nőttek a munkanapokra számolt kapacitások. Az eltérés okát az egyetem sem ismeri, szerintük a jelentéseket a biztosító felé megtették, a finanszírozást megkapták. Az Átlátszó érdeklődött a NEAK-nál is, hogy mi magyarázza az intézményi jelentések és a várólistás adatok közti különbséget, de nem kaptak választ.

23 páciens már nem érte meg a műtétet

Az SZTE szerint a várólista „félrevezető”, mert sok beteg elhalasztja a műtétet, máshol operáltatja meg magát, vagy saját kérésére későbbi időpontot választ. A törlések többségénél az ok „egyéb” kategóriában szerepel, 56 műtét kapacitáshiány miatt maradt el, 23 beteg pedig meghalt, mielőtt sorra került volna.

A többi dél-alföldi kórház adatai is hasonló mintát mutatnak: a ténylegesen elvégzett műtétek száma alapján a várakozás sokszor hosszabb lehet, mint amit a fél évre számolt átlagos mutatók sugallnak.  

Az Átlátszó hozzátette, hogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő várólista-oldalán szereplő adatok ettől még lehetnek helyesek, mert azok mindig csak az előző hat hónap „átlagos tényleges várakozási idejét” mutatják. Ez a rövid időablak jellemzően kedvezőbb képet ad, mint a több évre visszatekintő, tételes statisztikák alapján számolt átlagos várakozási idők. A portál szerint hosszabb távon viszont a ténylegesen elvégzett műtétek száma rajzol pontosabb képet arról, mekkora valójában a várakozás.

A Szabad Európa nyáron közölt cikke is rávilágított, hogy

a NEAK műtéti várólistákkal kapcsolatos statisztikái megtévesztők: a valódi várakozási idők jelentősen hosszabbak, mint amennyit hivatalosan kommunikálnak.

Erről Kurucz Adrienn készített akkor interjút dr. Kunetz Zsombor orvos, egészségügyi elemzővel. Valamint Tóth Krisztina a várólisták okozta helyzet abszurditásáról szóló novelláját itt lehet elolvasni.

Nagy Andi