Bulizó nők szoknyája alá is bevideóznak, és ebből rengeteget kereshetnek ismeretlenek

–

A BBC több mint 65 olyan csatornát azonosított a YouTube-on, a TikTokon, a Facebookon és az Instagramon, amelyek ilyen tartalmakat gyártanak. Ezeket az elmúlt három évben összesen több mint hárommilliárdszor nézték meg. A felvételek világszerte nagyvárosokban készülnek – Londonban, Oslóban, Miamiban vagy Bangkokban –, az egyik legnépszerűbb helyszín azonban Manchester.

A szerkesztőség közel 50 nőt azonosított a videókban, akik közül sokan nagyon megdöbbentek. „Teljesen átlagos este volt. Ünnepeltünk, fotókat csináltunk, és fogalmunk sem volt róla, hogy valaki közben filmez minket” – mondta a 21 éves Grace, akinek nevét a BBC megváltoztatta. A nő csak akkor szembesült a történtekkel, amikor a BBC megkereste azzal, hogy egy felvétel bepillantást engedett a szoknyája alá, a videót pedig több mint hárommillióan látták.

„Nagy figyelemmel raktam össze az outfitem, szemmagasságból mindent takart. A felvétel viszont alulról készült. Az jutott eszembe, hogy milyen közel lehetett hozzám?”

– fogalmazott.

Grace húga, Sophie – aki akkor töltötte be a 18-at, és először ment bulizni a városba – szintén szerepelt a videóban. „Azóta paranoid vagyok. Nem merek elmenni bulizni, mert félek. Ez nem normális, ez nem történhetett volna meg” – mondta.

A BBC újságírói Manchesterben fedett akció során figyelték meg azokat a férfiakat, akik titokban filmezték a nőket az utcán. A felvételeket készítők órákon át jártak klubról klubra, időnként összetalálkoztak, koordináltan dolgoztak. A lap ezután összevetette a frissen feltöltött videókat a saját felvételeikkel, és az egyezések alapján bizonyítani tudták, hogy ugyanazok a férfiak készítették és töltötték fel a tartalmakat, akiket a helyszínen megfigyeltek.

Az egyik legaktívabb tartalomgyártó csapat egy svéd testvérpár. Csatornáik közel 200 millió megtekintést értek el, és üzleti vállalkozásként vannak bejegyezve. A portál többször is megpróbálta megszólaltatni őket, de nem reagáltak a megkeresésekre, a helyszínen sem válaszoltak. Az akcióról videót is készített a BBC.

Jogi szürkezóna, cserébe jól fizet

A videók alatt gyakran százszámra jelennek meg nőgyűlölő, megalázó kommentek, amelyek sok esetben magukat az áldozatokat teszik felelőssé a történtekért. A jog azonban nehezen tud mit kezdeni a helyzettel.  

„Ez a tartalom egyértelműen jogi szürkezónában mozog. Súrolja a voyeurizmus (mások tudta és beleegyezése nélküli megfigyeléséből, levetkőzésének, intim pillanatainak vagy szexuális aktusának titkos nézéséből nyeri a nemi izgalmat, Nagy-Britanniában ezt törvény tiltja – a szerk.) és a zaklatás határát, és éppen emiatt válhat tömegessé” – mondta Honza Cervenka, a képalapú szexuális visszaélésekre szakosodott ügyvéd. Hozzátette: a jelenlegi brit szabályozás szerint közterületen önmagában nem illegális a filmezés, ugyanakkor a felvételek szexuális kontextusba helyezése, az ismételt közzététel, valamint az érintettek online zaklatása együtt már kimerítheti a zaklatás jogi fogalmát. „Ha egy nő képmását újra és újra felhasználják – például videók borítóképeként –, az már önálló jogsértést is jelenthet” – fogalmazott.

A jelenség ráadásul kifejezetten jövedelmező. Annabelle Gawer digitális gazdasági szakember szerint

„ez az iparág könnyen több millió fontos bevételt termelhet: egy egymilliós nézettségű videó akár 5000 fontot is hozhat a készítőjének”, azaz felvételenként akár 200 ezer forintot is kereshettek vele.

A BBC megkeresése után a YouTube két csatornát törölt, a TikTok négyet eltávolított, ugyanakkor több vitatott tartalom továbbra is elérhető más platformokon. Az érintett nők szerint ez legfeljebb részleges megoldás.

„Lehet, hogy levették a videót, de a felvétel ott van nála a telefonján vagy a gépén. Mi garantálja, hogy nem tölti fel újra? Úgy érzem, ezt nem lehet igazán lezárni”

– fogalmazott Grace.

Az upskirting jelenség a magyar olvasóknak is ismerős lehet. Tavaly nyáron buzdította olvasóit a Metropol is arra, hogy a nyári melegben rövid szoknyát vagy nadrágot viselő nőket fotózzanak le, és a képeket küldjék el a szerkesztőségnek. Emiatt hónapokkal később végül elmarasztalta a lapot a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa, igaz a kiskorúak védelmére hivatkozva hozták meg a döntésüket – ami felveti, hogy

milyen jogi védelmet kap Magyarországon egy nő, ha a tudta és beleegyezése nélkül fotózzák.

Mit mond a magyar rendőrség?

Az ügyben megkerestük a magyar rendőrséget is. Az ORFK hasonló esetekben minden érintettnek azt javasolja, hogy tegyenek feljelentést. Mint írták, a rendőrség minden tudomására jutó esetet megvizsgál, és megteszi a szükséges intézkedéseket. A nyomozó hatóság számára segítség, ha a sértett az elkövetővel kapcsolatos információkat rögzíti, és azokat a rendőrségi feljelentéshez csatolja, valamint lehetőség szerint minden fotót vagy videót lement.

„Általánosságban tájékoztatjuk, hogy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (továbbiakban: Btk.) alapján akár több bűncselekmény is megvalósulhat az elkövetési magatartástól függően. Fontos kiemelni, hogy minden esetben az egyedi ügyben kerül sor a törvényi tényállás megállapítására. Ilyen például a személyes adattal visszaélés vétsége, a zsarolás, a zaklatás, a becsületsértés vagy a kényszerítés, illetve a tiltott adatszerzés bűntette. A Btk. rögzíti, hogy az adott bűncselekmény elkövetése esetén mekkora a kiszabható büntetés mértéke (minimuma és maximuma). A bíróság az egyes ügyekben a konkrét tényállások ismerete és a bizonyítékok értékelése alapján dönt a büntetési tétel kiszabásáról” – írták.

Arra a kérdésre, hogy a BBC-s ügyhöz hasonló konkrét esetről érkezett-e bejelentés, nem válaszoltak. Ugyanakkor közölték, hogy weboldalukon folyamatosan beszámolnak a „kérdezett tárgykört érintő” eredményeikről.

Nagy Andi