„Mi nem a bérünkért dolgozunk, hanem annak ellenére!” – Könyvtárosok, művelődési, múzeumi dolgozók tüntetnek
Évek óta a magyar kultúra napján (január 22-én) tiltakoznak a közművelődési, közgyűjteményi és kulturális területen dolgozók az alacsony béreik miatt. Egy akár tudományos fokozattal rendelkező muzeológus átlagbére nettó 306 ezer forint körül volt 2025-ben, de sokan a garantált bérminimumból élnek, ami 248 ezer forint körül lehet – írja a Qubit. A Kiáltás és kiállás demonstráció az Angyal István Parkban, az Iparművészeti Múzeum Üllői út 33-37. melletti tértől indul, gyülekező délután 4:30-tól. Hírszemle.
–
A magyar kultúra napján, január 22-én ismét az utcára vonulnak a közművelődési, közgyűjteményi és kulturális területen dolgozók. A KKDSZ által meghirdetett Kiáltás és kiállás demonstráció nem újdonság: évek óta ezen a napon tiltakoznak a szektor botrányos bérhelyzete miatt – eredmény nélkül. Mostanra azonban a helyzet már nemcsak méltatlan, hanem tarthatatlan is.
A demonstráció a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár érintésével a Nemzeti Múzeumig vonul, és szolidaritási akcióval csatlakozik hozzá a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete is.
A szakszervezet szerint egy komoly szakmai életúttal, akár tudományos fokozattal rendelkező könyvtáros, muzeológus vagy levéltáros átlagbére 2025-ben bruttó 460 ezer forint (nettó 305 900), sok helyen pedig még ennyi sem, hanem a garantált bérminimum jár, amely nettó 248 ezer forint körüli összeg egy diplomás, közfeladatot ellátó szakember esetében – hogy a mindennapokban ez mit is jelent egy közművelődési szakembernek, arról olvasónk, Boglárka írt korábban.
A budapesti demonstráció az Iparművészeti Múzeumtól indul, amely nyolc éve zárva van, miközben dolgozói ideiglenes telephelyeken tartják életben az intézményt. Tavaly nyáron
Lázár János látogatásakor „Mi nem a bérünkért dolgozunk, hanem annak ellenére!” feliratú pólóban tiltakoztak,
a miniszter akkor ígéretet is tett, de az sem rendszerszintű bérrendezésről szólt: „az örökségvédelemért kifejtett munkájukért tárcám költségvetéséből valamilyen extra juttatást biztosítok számukra.” A dolgozók szerint nem extrára, hanem normális bérekre és munkakörülményekre lenne szükség.

A kormány tavaly 15 százalékos béremelést ígért 2026-tól, amit a KKDSZ elégtelennek tart: a 2022 óta felhalmozódott infláció 40–50 százalék, az élelmiszer-infláció közel 70 százalékos volt.
„Központi, ágazati béremelés pontosan négy éve, ugyanígy a kampányidőszakban volt legutóbb. Mindenki tudja, mi történt: a dolgozók márciusban megkapták a bért januártól visszamenőleg, de mintha napra kitett vaj lett volna. Nyár közepére olyan magas volt az infláció, hogy elolvadt. Most négy évre megint kapunk 15 százalékot, de ha megnézzük a vásárlóértékét, nemhogy nem javult a helyzet, de még romlott is”
– fogalmaz a szakszervezet elnöke, Dobrovits Orsolya. Szerinte a kormány és az önkormányzatok egymásra mutogatnak, miközben a kulturális normatíva évek óta változatlan, az önkormányzatokat pedig elvonások sújtják.
Tavaly ősszel Pécs vált a bérharc egyik központjává. A Csorba Győző Könyvtár dolgozói nyílt levélben jelezték: egy könyvtáros bruttó 380 ezer forintot keres, ami még az országosan is alacsony ágazati átlagtól is elmarad. Tárgyalásokat, életpályamodellt, külön jogállási törvényt és bérrendezési programot követeltek – eddig eredménytelenül.
A kulturális dolgozók bérei látványosan leszakadtak más közszférákhoz képest: míg egy tanár bére 2026-ban nem lehet kevesebb bruttó 718 ezer forintnál – és ezzel is elmaradnak más, diplomás szakmákhoz képest –, a közgyűjteményi területen továbbra is nettó 250–300 ezer forintos fizetések a jellemzők. A KKDSZ szerint ez nemcsak igazságtalan, hanem hosszú távon az intézményrendszer működését is veszélyezteti.
Kiemelt kép forrása: Facebook/ KKDSZ
Glow
Glow