A túltolás világában bátor dolog „épp elég”-nek lenni

–

Jusson másoknak is – a jóból és a feladatból is

Gyerek voltam, amikor a nagymamámtól hallottam azt a kifejezést, hogy „úgy áll a munkához, hogy más is odaférjen”. A hanghordozásából és a többi dologból, amit az így jellemzett emberről mondott, egyértelmű volt, hogy ezt ő nem tartja erénynek.

Szerintem neki senki sem szólt erről a bizonyos lagomról, így nem tudhatta, hogy ez igazából nem egy rossz dolog.

És persze nem sokkal ezelőttig én sem tudtam, pedig nagyon hasznos ez a tudás, különösen azoknak, akik hajlamosak túlteljesíteni. 

A lagom szó valószínűleg viking eredetű, és a laget om, azaz az egymásnak körbeadott ivókupa nevéből egyszerűsödött. A kupa lényege az volt, hogy mindenkinek jusson belőle „pont elég”. A lagom életszemléletben fontos szerepet kap a közösség: nem elég, ha önző módon neked jó valami, az az ideális, ha a többieknek is az, legyen szó családról, baráti közösségről vagy munkahelyi csapatról. Szerintem azoknak, akik felvonták a szemöldöküket a címet olvasva, jó eséllyel inkább az az alap hozzáállása, ami az enyém (volt?): legyen jó a lehető legtöbb mindenkinek, és ha ez megvan, akkor esetleg sorra kerülök én is.

Hova vezet a túlteljesítés? További túlteljesítéshez.

Perfekcionista, teljesítménykényszeres, overachiever (túlteljesítő) – tegye fel a kezét, aki hallotta már magára ezen kifejezések valamelyikét! Nekem ezek az eposzi jelzőim gyerekkorom óta, és nem szeretném elhazudni ennek a jó oldalát, mert van: könnyebben lehetsz sikeres bármiben, ha mindig túltolod. De a túlteljesítés aztán elvárás lesz, ráadásul minden irányból. Ha egyszer nem alszol, hogy végezz egy határidős munkával vagy hogy házi sütit küldj a gyerekeddel az iskolába, akkor a következő alkalommal már mindenki (a saját gyerekedet is ideértve) evidenciának veszi, hogy te inkább a túlteljesítést választod, mint a pihenést.

És veled együtt mindenki szépen megszokja, hogy rád akkor is lehet számítani, ha éjszaka van. Ha már mindenki más kidőlt. Te is megszereted ezt a kialakult képet magadról, mert a túlteljesítést jutalmazza a világ: elismeréssel, sőt, sokszor szeretettel is.

De azon túl, hogy ha egyszer túlteljesítettél, onnantól mindig túlteljesíthetsz, hova vezet mindez? Nincs általános válaszom, de nagyon személyes igen. Tavaly karácsonykor (ami a kedvenc ünnepem) kilenckor el kellett mennem lefeküdni, mert annyira fájt a fejem, hogy semmire nem voltam képes. Néhány éve húsvétkor ugyanez volt. Több családi esemény volt, amire az összesűrűsödött munka mellett szépen mindent megcsináltam, ami szerintem fontos volt (ez a minden is és még egy kicsi), de élvezni már nem tudtam, mert ha már én olyan hülye vagyok, hogy több napon át napi 2-3 órákat alszom, a szervezetem legalább okos, és jelez, hogy ne tegyem ezt. Amikor túltolom a munkát, ugyanez történik. Mi ebből a tanulság? Néha bizony úgy kell állni a munkához, hogy más is odaférjen, legyen szó otthoni feladatokról vagy munkahelyi kötelezettségekről.

A lagom egy életstratégia, ami kapcsolódik egy másik svéd kifejezéshez: a jantelagenhez

A jantelagen egy 1933-as filmből származó lista, amelynek egy nagyon jól körülhatárolható üzenete van: „ne hidd, hogy különleges vagy”, hiszen mindenki egyformán egyedi. Ennek egyébként van árnyoldala, mert kicsit valóban visszaveti a különleges tehetségeket, illetve arra készteti őket, hogy maradjanak háttérben akkor is, ha egyébként bizonyos tekintetben előtérben lenne a helyük. De azért van olyan interpretációja, amely tehetségtől függetlenül mindenkire alkalmazható.

A korábban már felvetett lagom életstratégia szolgálatába állítva tehát összefoglalom minden túlteljesítő munkaerőnek és anyának (elnézést, de ez szerintem javarészt az anyákat érinti az otthoni feladatok tekintetében – de erről még írunk majd további cikkekben):

ne hidd, hogy bizonyos feladatokat csak te tudsz megfelelően elvégezni. Más is képes rá. És a svédeknél az, ha például nagyon rosszul megy a munka-magánélet egyensúly valakinek, egyáltalán nem egy tiszteletreméltó dolog, mint Magyarországon.

Náluk annak a jele, hogy az illető nem tud jól szervezni és határthúzni, vagy egyszerűen nem jó a főnöke. Tehát a lagom és a jantelagen együttes lényege, hogy igenis minden területen úgy álljunk a feladatokhoz, hogy más is odaférjen.

A lagom persze nem csak a feladatokhoz való hozzáállásban mutatkozik meg

A feladatok mellett a vásárlást, ajándékozást, dekorálást is hajlamosak vagyunk túltolni. Pedig a sok tárgy valójában a zsúfoltságával ad egyfajta nyugtalanító érzést... plusz minél több biszbaszod van, annál többet kell pakolnod.

A fenntarthatóság is fontos része a lagomnak: amiatt se vásároljunk semmiből többet, mint amire szükségünk van. 

Hozzátartoznak a lagom életérzéshez a rituálék is, amelyek fontos rendszert teremtenek: a magyarul vicces nevű svéd kávészünet (fika) nemcsak egy lehetőség a szusszanásra, hanem segítség a munka keretezésében és a tervezésben.

Az egyensúly az étkezésben is megmutatkozik: nem érdemes tiltani az édességeket, sokkal jobb stratégia mértékkel fogyasztani őket – és persze mellettük sok zöldséget és gyümölcsöt.

A lagom gyereknevelés pedig a nem túl szigorú, nem túl engedékeny szülői attitűd, amely a gyerek igényeire figyel, de közben a saját határait is megtartja – vagyis nem kell kicsinálni magunkat azért, hogy a gyerekünknek egy picit jobb legyen valami,

hanem néha előtérbe helyezhetjük a saját igényeinket is.

Természetesen a svédek sem tökéletesek és nem élnek filmbe illő életet a természettel harmóniában a csodálatos minimalista otthonaikban a sosem idegesítő gyerekeikkel – így a lagom nem azt jelenti, hogy holnaptól mindent jól „kell” csinálnunk, ha követni szeretnénk ezt az életstratégiát.

Van kedvetek egy lagom kihíváshoz?

Azt hiszem, a decemberi ünnepi időszak az, amikor a legkevésbé vagyunk „lagomok”, a legtöbbet igyekszünk előre dolgozni, hogy aztán az otthoni kötelezettségekbe fulladjunk bele, majd a kajába és ajándékokba. Így most elhatároztam, hogy mától minden nap találok valamit december 24-ig, amiben a túltolás helyett az „épp elég” mennyiséget választom. Legyen az munka, vásárlás, családi élet, főzés... akármi. Ha van kedvetek csatlakozni, itt megtaláltok, és mától minden nap megmutatom, miben voltam „lagom”.

Tóth Flóra