–

Mibe érdemes pakolni a ruhákat?

Amikor életemben először költöztem, teljesen egyértelműnek tűnt, hogy a költöztetendő dolgokat dobozba kell csomagolni. A törékenyek szállításához invesztáltam egy-két vásárolt dobozba, de a többit ismerősöktől és persze a közeli zöldségestől szereztem. Aztán annyi ruhát pakoltam ezekbe, amennyi csak beléjük fért, és mivel voltak egészen nagy dobozok, ez nem volt kevés. Utána persze majd’ megszakadtunk a cipelésükben, ráadásul a túlpakolt dobozok szakadtak is, és igazából nem volt jó fogásuk – főleg ahhoz képest, hogy a puha, alakítható ruhákat egy merev dologba pakoltam.

Az a tapasztalatom, hogy a ruhák legjobban az úgynevezett „vonszolóban”, vagyis vastag anyagú, összecipzározható zsákban szállíthatók

(a stylist húgom is így viszi a ruhákat mindenhova, szóval szakmai ajánlás is hozzásegített ehhez a tudáshoz). De ha ez nem áll rendelkezésre (bár nem olyan drága, kis helyen elfér és később sok mindenre használható, szóval ha anyagilag belefér, érdemes néhány darabba beruházni), akkor a nem telepakolt kukászsák is ideálisabb, mint a doboz.

Értekezés a dobozok feliratozásáról

Ha már szóba kerültek a dobozok: velem megesett, hogy a legfontosabb, aznapi tisztálkodáshoz szükséges dolgok megszerzéséért 5 darab „fürdő” feliratú dobozt kellett kipakolni (mert az volt a gondolatom, hogy a fürdős cuccokat kisebb dobozokba pakoljuk, így viszont sok lett belőlük, és sajnos a „rázogatással megfejtjük” stratégia sem működött). Szóval

a legutolsó költözésnél már konkrét leírásokkal jelöltem MINDENT a dobozokon, ami plusz két perc dobozonként a bepakolásnál, viszont mínusz stresszelés és felesleges doboznyitogatás a stratégiailag nem megfelelő pillanatokban.

Súlyok és viszonyítások

Az ember azt hinné, a papír könnyű, hiszen egy A4-es lap vagy egy kis füzet nem túl nehéz. Ám ez egy tévedés – ami velem is megesett, nem is egyszer. A füzetekről és más, egyesével kisebb méretű papírtárgyakról egy költözés során tanultam meg, hogy azokkal megtölteni egy teljes dobozt olyan hiba, amit aztán az izmaid sínylenek meg. Szóval érdemes mixelni a dolgokat. A füzetek, konyhai eszközök köré érdemes például párnákat pakolni vagy könnyebb dekorációs tárgyakat.

És ha már dobozok, az is kérdés, hogy mi történik velük, ha már beteljesítették küldetésüket és végre kiürültek az új otthonban. Ami jó állapotban van, azt érdemes továbbadni, ha ismeretségi körben nincs érdeklődés, akkor környékbeli csoportokban érdemes meghirdetni őket (akár ingyen elvihető kategóriában), hogy a távoli szállítgatást megússzuk, ez környezettudatos is. De ami rossz állapotban van vagy végképp nincs rá jelentkező, az természetesen mehet a szelektív kukába, a többi papírhulladék közé. Csak – ezt tényleg azért írom szinte könyörögve, mert volt már nagyon rossz élményem ennek kapcsán – az égre kérek mindenkit, hogy a dobozokat összehajtva/szétvágva/kilapítva tegye a gyűjtőbe, hogy senki ne járjon úgy, ahogy én többször: hogy nem fért bele a saját hulladékom a levegővel teli, egybe belehajított dobozok miatt. Én ilyenkor amúgy szétszedem a más szemetét, de közben nem gondolok szépeket arról, aki így oldotta meg.

Nem meglepő, de nagyon fontos információ

A költözés egyik kulcstevékenysége a pakolás mellett a folyamatos selejtezés. Ami nekem több költözés során megszerzett tapasztalat, hogy az ember azt gondolná, elegendő bepakoláskor selejtezni, de ez tévedés, még akkor is, ha csak pár óra telik el a be- és a kipakolás között. Egyszerűen azért, mert az ember kipakoláskor szembesül a rendelkezésre álló térrel a gyakorlatban. Bár lehet, hogy ez csak rám igaz, és mások profibbak ebben. Mindenesetre én a költözéseim során három kupacba osztottam mindent: költözik velünk, eladható/elajándékozható, szemét. Az első két kupaccal egyértelmű, hogy mi a teendő, de a hulladék kapcsán a legutóbbi költözésünk során képeztem ki magam teljesen. Először is,

ha van magyar lakcímkártyád, akkor BÁRMELYIK magyarországi hulladékudvarban ingyen leadhatsz lakossági mennyiségű hulladékot nyitvatartási időben. Ebbe beletartozik mindenféle háztartási hulladék, nagyon kevés dolog van csak, amit nem vesznek át.

Mehet a csomagolási szeméttől az elekronikai hulladékig szinte minden. De tényleg: festékek, mosószerek, oldószerek (aki költözött már, nem lepődik meg, hogy ezekkel kezdem), matrac, ágykeret, régi kanapé, textília, fa bútor, fénycsövek, izzók, fémek, hungarocell. Ezek az építkezés/költözködés során rendszerint felbukkanó szemetek, de a hajtógázas spray-től a fáradt olajon át a gumiabroncsig tényleg szinte mindent le lehet adni.

A hulladékudvaron kívül például a textilhulladéknak vannak kifejezetten erre a célra kitett konténerek, a fémhulladékot pedig azért érdemes MÉH-telepre vinni, mert azért pénzt is kaphatunk érte – ez pedig költözés idején egyáltalán nem mellékes.

Költözni általában drágább, mint amit először kiszámolsz

Azzal a kevésbé szívderítő tapasztalással zárom a sort, hogy a matek valahogy sosem a jó irányba billen, akkor sem, ha előre precízen kiszámolod. Mert például amikor már összepakoltad a fél (vagy egész) konyhát, akkor már nem tudsz főzni, aztán a kipakolásnál az ágynemű meg a fogkefe prioritást élvez az edényekkel szemben, így ott is kell egy kis türelmi idő, amíg odáig eljutsz, hogy egy vajaskenyeret meg tudj kenni. És akkor arról még nem is beszéltem, hogy általában mindegyik fázis tovább tart, mint amit elképzeltél, több doboz/zsák kell, és a kapkodás sem afelé mozdítja a dolgokat, hogy mindent árérzékenyen szerezzen be az ember. Persze készséggel elhiszem, hogy van, aki tudja tartani a büdzsét, nekem eddig sosem sikerült. 

Ti milyen tapasztalatokat gyűjtöttetek költözés során?

Tóth Flóra

Kiemelt kép forrása: Pexels/ Kaboompics.com