–

Móra Veronika szerint a múlt kedden benyújtott törvényjavaslat „a betetőzése egy több mint tíz éve tartó folyamatnak”.

„A magyar civil szektor egyre rosszabb körülmények között kénytelen dolgozni a 2010-es évek óta – beleértve ebbe a forrásmegvonást, a zaklatást, a megbélyegzést, valamint az ez idő alatt született korlátozó és megfélemlítő jogszabályokat.

Azok a szervezetek, amelyek véleményt fogalmaznak meg közügyekben – különösen, ha az ellentétes a kormány narratívájával vagy kritizálja azt –, nem számíthatnak hazai állami támogatásra. Pályázni ugyan pályázhatnak, de sosem nyernek.”

Az Ökotárs vezetője szerint ezt a civilellenes hadjáratot emeli újabb szintre az új törvényjavaslat, amely lehetővé tenné, hogy az önkényes alapon listázott szervezeteket megfosszák a külföldi támogatásoktól, az 1 százalékos felajánlások lehetőségétől, valamint hazai támogatásoktól is.

A magyar kormány démonizálja a külföldi támogatásokat, miközben azokra a feladatokra, amelyeket a hazai civil szervezetek végeznek, az állam nem biztosít anyagi hátteret – annak ellenére, hogy ez kötelessége lenne. „Így a civilek, a gyermekvédelemtől kezdve az emberi jogokért küzdő egyesületeken át a természetvédő szervezetekig, kénytelenek magánszemélyekhez és külföldi forrásokhoz fordulni segítségért” – teszi hozzá Móra Veronika.

A külföldi ügynöközés is egyértelmű hazugság

A kormányzati kommunikáció, miszerint idegen hatalmak a hazai civileken és a független sajtón keresztül akarnak beavatkozni a magyarok életébe, több szempontból is félrevezető.

„Már csak azért sem helytálló, mert a támogató, például az Európai Unió, nem mondja meg, hogy az adományozott mire költse a támogatást”

– mondja az Ökotárs igazgatója. 

Tegyük fel, hogy van egy külföldi magánalapítvány, amely a klímaválság elleni küzdelmet támogatja. Ez az alapítvány pályázatot ír ki, amelyre zöld szervezetek különféle projektekkel jelentkezhetnek. A beérkezett pályázatok közül az alapítvány választja ki, melyik kezdeményezést támogatja. Nem arról van tehát szó, hogy a támogató határozza meg, mit csináljon az adott szervezet. „Épp ellenkezőleg: a szervezet áll elő egy saját ötlettel, amelyet aztán a külföldi alapítvány finanszíroz, ha egyetért vele" – magyarázza Móra Veronika, aki hozzáteszi: természetesen ellenőrzik, hogy a nyertesek valóban arra használják-e fel a támogatást, amire a pályázatukban vállalkoztak.

„Az ellenőrzést a nagyobb támogatók egyébként olyan közvetítő szervezetekre bízzák, mint az Ökotárs Alapítvány. Ez azért is praktikus, mert a skandináv vagy más külföldi támogatókhoz képest mi ismerjük a magyar civil szektor működését, és megvan a kapacitásunk arra, hogy nyomon kövessük, minden szabályosan történik-e.”

Móra Veronika szerint a törvényjavaslat címe is álságos, hiszen a jelenleg is hatályos jogszabályok megkövetelik a civilektől a transzparenciát, akiknek kötelező minden évben közzétenni egy átláthatósági jelentést, valamint eljuttatni azt az illetékes hatóságokhoz. 

„A külföldi ügynöközés is egyértelmű hazugság. Ez az egész narratíva az orosz és más autoriter rendszerek mintáját követi, és célja, hogy befeketítse azokat, akik nem értenek egyet a kormány politikájával.”

Az ellehetetlenítési törvénytervezettel kapcsolatban kérdéseket küldtünk több civil szervezetnek arról, hogy:

  • milyen náluk jelenleg a közhangulat,
  • hogyan érinti a tevékenységüket a kedd este benyújtott javaslat,
  • az alapműködésükhöz szükséges források mekkora részét teszik ki a külföldi támogatások,
  • ezeknek a támogatásoknak mekkora hányadától esnének el a törvényjavaslat elfogadása esetén,
  • illetve van-e kidolgozott válságtervük arra az esetre, ha valóban elfogadják a javaslatot.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálattól Parák Eszter kommunikációs vezetőhelyettes levélben azt írta: „A Máltai Szeretetszolgálat az elmúlt három évtizedben sem, és ezután sem kommentál politikai folyamatokat. Küldetésünk minden körülmények között változatlan, ez határozza meg a tevékenységünket.”

Az Egyesület az Inklúzióért szervezet szakmai vezetője, Bokor-Bacsák Györgyi megkeresésünkre azt reagálta, hogy: „Helyzetünkből, tevékenységi körünkből adódóan nem mi leszünk most azok, akik a legjobban példázzák azt, hogy miként válik lehetetlenné a célunk. Minden módon támogatjuk ez után is civil törekvéseket, de ebben a helyzetben most mások kellenek, hogy a figyelmet magukra felhívják."

A Háttér Társaság ügyvivője, Dudits Luca kérdéseinkre azt válaszolta: ,,A vezetőséggel egyeztetve, sajnos a jelenlegi politikai helyzetben nem áll módunkban ezekre a kérdésekre válaszolni."

Hasonlókat fogalmazott meg válaszlevelében a Bátor Tábor Alapítvány kommunikációs managere, Kovács Abigél is: 

,,A törvényjavaslat házon belül is sok kérdést felvet, viszont vezetői döntés alapján, az alapítványunk mindenkori politikai függetlenségére hivatkozva jelenleg nem szeretnénk nyilvánosan állást foglalni az ügy kapcsán. Értékeink szerint továbbra is nyitott, befogadó szervezetként segítjük a súlyos betegségben érintett gyerekeket és családjaikat.

Elképesztő szomorúsággal tölt el mindannyiunkat ez a helyzet. Igyekszünk bizakodni a legjobbakban még ebben a sötét időszakban is. Mi büszkék vagyunk az ügyünkre, és arra, hogy civilek vagyunk és nagyon reméljük, hogy a jövőben is büszkén lehet majd civilnek lenni minden fontos ügyet képviselő társunkkal együtt."

L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány szakmai vezetője és alapítója szerint a törvénytervezet hasonló érzéseket váltott ki bennünk, mint a ,,Soros-lista" címke, ám most még szigorúbb szankciókkal ijesztgetnek. 

,,Nekünk is vannak külföldi támogatásaink, olyan projektek, amelyeket pályázatokból finanszírozunk. Ezek között közösségfejlesztési, ökológiai, gyereksportot támogató programok folynak jelenleg. Az alapítvány esélyteremtő modelljének a sajátossága, hogy minden beavatkozási pontra igyekszünk egységesített hatással lenni, és mindent közösségfejlesztési fókusszal viszünk. Minden retorzió ezt veszélyezteti" - írta válaszában L. Ritók Nóra, aki szerint az összköltségvetésünk közel 70 százaléka százaléka magán- és céges támogatásokat jelent, amelyek kis százaléka érkezik külföldről. 

,,Csak reményünk van, hogy túléljük. Válságtervünk nincs, eddig ilyenre nem volt szükség. Ha ellehetetlenítenek minket, nem hiszem, hogy lesz erőnk még egyszer felépíteni azt, amit 25 év alatt létrehoztunk" -tette hozzá a szakmai vezető.

Az ügy miatt szintén megkerestük a Magyar Hospice Alapítványt is. Amennyiben válaszokat kapunk, cikkünket frissítjük.

Ezentúl a napokban tett közzé egy szomorú hangvételű bejegyzést a pécsi központú Nevetnikék Alapítvány közösségi oldalán. Bár a szervezet a posztban nem említi a törvénytervezetet, viszont olyan gondolatokat fogalmaztak meg benne, hogy: ,,17 éve végezzük a munkánkat, de soha ennyien nem mozdultak meg a kórházban lévő babákért, mint most, viszont szokatlanul sok falba ütköztünk, és néhányat ezúttal nem tudtunk megmászni. A csecsemőképzéseket váratlan hirtelenséggel lemondtuk, mert megijedtünk, mert történt valami, amiről nem szeretnénk most beszélni. Még mindig félünk, de erről bővebben nem nyilatkozunk most."  

Emellett az egyesület vezetője, Kőműves Glória a Facebook-oldalán szintén azt írta, hogy ,,korábban soha nem tapasztalt falakba ütközött." 

"Az utóbbi egy hónapban a félelemtől ledermedtem, a legtöbb telefont nem veszem fel, nem válaszolok emailekre és messanger üzenetekre és nem látom ebben mikor fogok változtatni. Kérem a megértéseteket, türelmeteket. Mint vezető most visszavonulok, a csapatom folytatja a munkáját." 

Kaiser Orsolya

A kiemelt kép forrása: GettyImages/teddyandmia