Egy lépésre a világháborútól? – Globális konfliktusok, növekvő félelem, törékeny diplomácia

–

„Mennyire valószínű, hogy öt-tíz éven belül újabb világháború tör ki?” – tették fel a kérdést a brit piackutató és adatelemző cég, a YouGov kutatói. A közvélemény-kutatás apropóját az adta, hogy épp nyolcvan éve, 1945. május 8-án ért véget a második világháború.

Nos, nagyon úgy tűnik, sokan már a harmadikra készülnek.

A Nagy-Britanniában, Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Spanyolországban és az Egyesült Államokban végzett felmérés eredményei szerint tízből legalább négy ember gondolja úgy, hogy öt-tíz éven belül kitörhet a következő világháború.

A közreadott adatok szerint leginkább a franciák tartanak ettől: náluk a megkérdezettek 55 százaléka válaszolta azt, hogy valószínűnek vagy nagyon valószínűnek tartja a háború bekövetkeztét. Őket követték a spanyolok, ahol 50 százalék – vagyis minden második ember – gondolja ugyanezt. Az olaszok 46, az amerikaiak 45, a britek és a németek 41 százaléka vélekedik hasonlóan. Megdöbbentő volt az is, hogy a hat vizsgált ország mindegyikében legalább 31 százalék – vagyis a megkérdezettek egyharmada – látja úgy, hogy „a náci rezsim által Németországban az 1930-as és 40-es években elkövetett bűnökhöz hasonló bűncselekmények” még az ő életükben ismét megtörténhetnek a saját országukban.

A kutatók arra is kíváncsiak voltak, hogy a válaszadók szerint mi válthat ki egy újabb globális háborút. Az Európa és Oroszország közötti feszültség? Az iszlám terrorizmus? Esetleg az Európa és hagyományos szövetségese, az Egyesült Államok között élesedő ellentét?

A lehetséges casus belli

A nyugat-európai válaszadók 72–82 százaléka, míg az amerikaiak 69 százaléka szerint az Európa és Oroszország közötti feszültség jelenti a legvalószínűbb háborús okot. A második helyen az iszlám terrorizmus szerepelt: a megkérdezettek 65–78 százaléka tartja ezt egy újabb világháború lehetséges kiindulópontjának. A harmadik legnagyobb veszélyforrásként az Európa és az Egyesült Államok közti kapcsolat megromlását jelölték meg – Spanyolországban a válaszadók 58, Németországban 55, míg Franciaországban 53 százaléka véli úgy, hogy ez fenyegeti leginkább a kontinens békéjét.

A kutatók arra is rákérdeztek, mennyire tartják valószínűnek a válaszadók, hogy egy új konfliktusban nukleáris fegyvereket is bevetnének. A britek 73, a franciák 68, a németek 72, az olaszok és spanyolok 76, az amerikaiak pedig 71 százaléka válaszolta azt, hogy (nagyon) valószínűnek tartja ezt a forgatókönyvet.

Arra a kérdésre, hogy egy harmadik világháború nagyobb emberveszteséggel járna-e, mint az 1939–1945 közötti, összesen több mint 16 millió katona és 45 millió civil halálát okozó második világháború, egyértelműen az igenek győztek: itt a megkérdezettek legalább 54 (USA), legfeljebb 74 (Olaszország) százaléka válaszolt igennel.

De mennyire valós a veszély?

Bár a jövőbe senki sem lát, a jelen eseményei alapján azért le lehet vonni bizonyos következtetéseket – ahogy ezt a világ vezetői rendszeresen meg is teszik. Donald Tusk lengyel miniszterelnök például 2024 novemberének végén úgy fogalmazott: „valós és komoly veszély” fenyeget egy újabb világháború kitörésének szempontjából. „Mind tudjuk és érezzük, hogy az ismeretlen egyre közelít” – mondta a lengyel kormányfő egy tanároknak tartott konferencián, miután egy nappal korábban Oroszország közepes hatótávolságú, hiperszonikus ballisztikus rakétát lőtt ki Ukrajnára. „Az elmúlt órák eseményei megmutatták, hogy nagyon is komoly és valós egy globális konfliktus kitörésének az esélye.”

Alig fél évvel később a világpolitika még feszültebbé és kiszámíthatatlanabbá vált. Donald Trump amerikai elnök győzelme a 2024-es választásokon jelentős bizonytalansági tényezőt jelent – pedig az Egyesült Államok külpolitikájának az ő vezetése alatt kell szembenéznie a világban bekövetkező, potenciális változásokkal. És van mivel:

2025-ben számos olyan konfliktus dúlja fel a világot, amelyek ugyan regionális feszültségként indultak, de akár globális háborúba is torkollhatnak.

Ilyen például az orosz-ukrán háború, mely az Ukrajna ellen indított orosz invázió 2022 februári kezdete óta valódi és véres háborúvá eszkalálódott. A Kelet-Európában zajló harcokban több millió katona és civil vesztette életét, a brutális küzdelem a területek feletti kontrollért pedig nem csitul. Az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatás kérdésében tapasztalható diplomáciai feszültség Donald Trump és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között megmutatta, hogy mennyire megosztottak az ukránok támogatói is. „A harmadik világháborúval játszanak” – mondta az amerikai elnök akkor Zelenszkij-nek. A helyzet azóta sem javult.  

Ugyanilyen forró téma a palesztin-izraeli konfliktus. Az Izrael és a Hamász között a Gázai övezetben zajló harcok 2023. október 7-én vettek drámai fordulatot, miután a Hamász meglepetésszerű támadása és túszejtése miatt Izrael teljes körű katonai műveletet indított a térségben. A palesztin terrorszervezet egyik legfőbb támogatója Irán, ami miatt félő, hogy a konfliktus egy szélesebb körű háborút is kirobbanthat a Közel-Keleten. Éppen ezért 2024 novemberében arab és muzulmán nemzetek – köztük Szaúd-Arábia – azonnali tűzszünetet követeltek Izraeltől. A zsidó állam azonban 2024. május 5-én bejelentette, hogy a teljes Gázai övezet hosszú távú és totális megszállására készül, amihez több tízezer tartalékos katonát mozgósít.

Végül pedig ne feledkezzünk meg az aggodalomra okot adó helyzetek sorában a legfrissebbről: az április végén India és Pakisztán között kirobbant konfliktusról.

A két ország évtizedek óta nem tud egyezségre jutni a vitatott hovatartozású Kasmír régió ügyében. Legutóbb 2019-ben eszkalálódott a helyzet: akkor csak az amerikai külügyminiszter közbelépésének köszönhetően nem vetettek be egymás ellen atomfegyvert. 

A mostani konfliktust egy 2025 áprilisában, a kasmíri Pahalgamban elkövetett támadás váltotta ki, amely során fegyveresek indiai turistákra támadtak rá, majd válogatás nélkül lőtték őket halomra. A merényletben összesen 26 ember vesztette életét. 

India pakisztáni csoportokat vádolt meg a támadással, az indiai miniszterelnök pedig kemény megtorlást ígért. A két fél kölcsönösen egymást teszi felelőssé a feszültség eszkalálódása miatt, mely május nyolcadikára odáig jutott, hogy mindkét ország drónokkal támadt a másikra. 

Az India és Pakisztán közötti háború tehát egyre közelebbinek tűnik – és akkor még nem is szóltunk a szudáni polgárháborúról, a 2025-ben részben a nyersanyagok birtoklása miatt kitört kongói háborúról, vagy éppen a mianmari polgárháborúról.

A legnagyobb kérdés: mit lépnek a világ vezető hatalmai?

A globális feszültségek növekedése és a konfliktusok kiszámíthatatlansága miatt egyes szakértők szerint sem kizárható, hogy a következő években valóban ki fog törni a harmadik világháború. Sőt, van, aki szerint már ki is tört – igaz, nem a hagyományos hadviselés formájában, hanem hibrid fenyegetések, álcázott hadműveletek, kibertámadások és dezinformációs hadjáratok révén.

A fő kérdés az, hogyan kezelik a világhatalmak – köztük az Egyesült Államok, Kína és Oroszország – ezeket a helyzeteket, és hogyan építik tovább egymás közti kapcsolataikat. A globális hatalmi dinamika ugyanis változóban van: a világ egyre inkább többpólusúvá válik, és az egyre magasabbra törő Kína megkérdőjelezi az Egyesült Államok dominanciáját – ez pedig fokozott versengéshez és a stratégiai régiók feletti ellenőrzés miatti konfliktusokhoz vezet.

Mindeközben Oroszország és Kína egyre inkább figyelmen kívül hagyják a nemzetközi normákat – különösen a katonai erő alkalmazására való hajlandóságukat tekintve –, ami aláássa a nemzetközi stabilitást. Egyre nehezebb diplomáciai úton rendezni a konfliktusokat, és nő annak a valószínűsége, hogy a regionális viták végül jelentősebb háborúkká növik ki magukat.

Pedig a kulcs a vitás kérdések lezárásához a diplomáciában rejlik: ha az csődöt mond, már csak a fegyverek maradnak.

Mráv Noémi