Láthatatlan áldozatok: a gyermekpornográfia miatt elítéltek ártatlan családtagjai

–

A gyermekpornográfiával kapcsolatos bűncselekmények felderítése és szigorú bűntetése elengedhetetlen. De vajon mi történik azokkal, akik nem követtek el semmit, mégis egyik pillanatról a másikra összeomlik az életük? A szexuális gyermekbántalmazást ábrázoló tartalmak megszerzése, tartása, megosztása vagy készitése Magyarországon is illegális, és akár 20 évig terjedő szabadságvesztéssel is járhat olyan minősített esetekben, mint például ha 12. életévét be nem töltött személy sérelmére hatalmi, befolyási viszonnyal visszaélve követik el. És bár az efféle ügyek középpontjában – teljes joggal – az áldozatok állnak, van egy másik csoport is, akik legtöbbször észrevétlenek maradnak: az elkövetők közeli hozzátartozói. 

Amikor a rendőrség reggel kopogtat

Bár magyar adatokkal nem rendelkezünk, a brit rendőrség statisztikái szerint Angliában és Walesben havonta átlagosan 850 letartóztatás történik online szexuális gyermekbántalmazással kapcsolatos bűncselekmények gyanúja miatt.

Kutatások alapján a letartóztatottak legalább 35%-a családos, és a gyerekével egy háztartásban él a letartóztatás idején. 

A gyermekpornográf tartalmak elleni harc egyik eszköze a házkutatás és az azonnali bizonyítékgyűjtés. Sokszor a rendőrök hajnalban érkeznek, hogy az elkövetőt még otthon találják. Aztán bedobják a „gránátot” – a brit rendőrök így nevezik maguk között azt a pillanatot, amikor az ajtó kinyílik, és megváltozik egy család élete.

„Próbálunk a lehető legdiszkrétebben eljárni. De az, amit mi itt csinálunk, az minden érintett számára egy robbanás. Néhány perc alatt mindent felforgatunk, és a családtagok még mindig nem értik, mi történik. Csak annyit mondunk, hogy gyermekeket érintő súlyos bűncselekmény gyanúja miatt van itt a rendőrség. És ettől a pillanattól kezdve az életük örökre megváltozik” – írta le a munkájával járó helyzeteket egy online szexuális gyermekbántalmazási bűncselekményeket nyomozó csapatban dolgozó rendőr​.

Az elkövetővel élő partner, szülő, testvér vagy gyerek sokszor a rendőröktől tudja meg, hogy hozzátartozója ellen gyermekekkel kapcsolatos bűncselekmény miatt nyomoznak. Szemtanúi lehetnek annak, ahogy szerettüket elvezetik. A rendőrség ilyenkor alig ad információt, hiszen a nyomozás még folyamatban van. Így a családtagok nem csak az érzelmi sokkal, hanem a teljes bizonytalansággal is szembesülnek.

„Én is bűnös vagyok?” 

A letartóztatott emberek családtagjai gyakran teljesen tudatlanok az elkövető rejtett online tevékenységeivel kapcsolatban, életük a bűncselekmény napfényre kerülése után a stigma és többszörös traumák láthatatlan hálójában zajlik tovább.

Számukra nem létezik rendszerszintű áldozatsegítő rendszer, és kutatások szerint sokszor megbélyegzés, elszigeteltség és egzisztenciális bizonytalanság vár rájuk.

​Sok gyermekpornográf tartalmakat fogyasztó személy nem követ el közvetlen, „fizikai kontakt” bűncselekményt gyerekek ellen, tevékenységük az online térben zajlik az illegális anyagok letöltése, készítése vagy megosztása révén. Gyakori, hogy ezek az emberek a felszínen példás családapák, akik nappal irodáikban dolgoznak, és látszólag mintaéletet élnek. A mesterséges intelligencia terjedésével ráadásul egyre gyakoribbá válik a generált szexuális gyermekbántalmazást ábrázoló tartalmak előállítása és terjesztése, bár a rendőrség ezeket az eseteket is egyre hatékonyabban igyekszik nemzetközi összefogások keretében üldözni.

A trauma, amely a családokat éri, minden esetben jelentős és összetett. Kutatások igazolják, hogy az érintett családtagok pszichológiai következményeket szenvednek el: szorongást, depressziót, öngyilkossági gondolatokat és súlyos szégyenérzetet. Az egyik érintett egy interjúban arról is beszámolt, hogy egyfajta gyászfolyamaton ment át párja elvesztése miatt:

„Tudom, hogy ez furcsán hangzik de amikor megtudtam, továbbra is szerettem őt. Nem lehet egyik napról a másikra kiszeretni valakiből, ez lehetetlen. Én megpróbáltam. Egyszerűen nem megy. Azt az embert szerettem, aki azelőtt a nap előtt volt, még ha attól a naptól fogva teljesen másként is tekintettem rá.”

Az érzelmi megterhelés mellé gyakran társulnak fizikai tünetek, társadalmi elszigeteltség, pénzügyi problémák, például azért, mert a családfenntartó fizetése kiesik. 

„Sokszor a hozzátartozók elveszítik a barátaikat, a családtagjaikat, a munkahelyüket. A gyerekeket kiközösíthetik az iskolában, a partnerek megítélése romlik, még akkor is, ha teljesen ártatlanok” – hangsúlyozta az egyik brit segítő program munkatársa.

Ez a jelenség a másodlagos áldozattá válás, ami azt jelenti, hogy az elkövető hozzátartozói is elszenvedik a bűncselekmény következményeit, még ha nem is vettek részt benne​.

Magyarországon mindezt súlyosbíthatja a „pedofil nyilvántartás” jelenlegi gyakorlata. Bár nem ez volt a jogalkotói szándék, az elvileg gyermekvédelmi céllal létrehozott nyilvántartásban szereplő nevek – különösen ritkább családnevek esetében – könnyen vezethetnek ahhoz, hogy nemcsak az elkövetők, hanem családtagjaik is azonosíthatóvá válnak.

Hogyan lehet segíteni nekik? Külföldi jó gyakorlatok

Míg a legtöbb országban nincs kidolgozott támogatási rendszer, az Egyesült Királyságban már elindult néhány kezdeményezés. A Family Matters program a rendőrséggel együttműködve nyújt támogatást a családoknak már attól a pillanattól kezdve, amikor a rendőrök először kopogtatnak. Az érintettek segítséget kapnak a helyzet pszichológiai feldolgozásában és jogi kezelésében. A Lucy Faithfull Alapítvány családokat támogató online fóruma pedig anonim közösséget biztosít a hasonló helyzetben lévő hozzátartozóknak, csökkentve az elszigeteltség érzését. Az ilyen programok enyhíthetik a családok terheit és segíthetnek abban, hogy az esetlegesen érintett gyerekek ne szenvedjenek el még több traumát.

Ahogy egy rendőr fogalmazott:

„Mi a bűncselekmények elkövetőit üldözzük, nem a családtagjaikat. De ha nem kapnak segítséget, ők is áldozattá válhatnak.​"

Egy ilyen traumatikus helyzetben fontos, hogy a társadalom ne megbélyegzéssel, hanem empátiával forduljon az érintettek felé. Egy ártatlan családtagot nem szabad automatikusan az elkövetővel azonosítani.

Miközben elengedhetetlen, hogy a bűncselekményekben érintett áldozatok védelme legyen az elsődleges, nem szabad elfelejtenünk, hogy az ártatlan családtagok támogatásában is van társadalmi felelősségünk. Ez nemcsak humánus, hanem hosszú távon minden érintett érdekeit is szolgálja. 

A gyerekek védelme elsődleges cél, de a társadalmi igazságosság része az is, hogy ne sodorjuk a bűncselekményt el nem követő családtagokat teljes kilátástalanságba. Amíg nincs megfelelő támogatási rendszer, addig ezek a hozzátartozók továbbra is a társadalom láthatatlan áldozatai maradnak.

Meggyesfalvi Boglárka, gyermekvédelmi szakember 

Magyarországon jelenleg az elkövetők hozzátartozói a következő szervezetekhez fordulhatnak:

Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány: Bár elsősorban gyerekeknek és fiataloknak nyújtanak segítséget, a családtagok is fordulhatnak hozzájuk tanácsért és támogatásért, különösen, ha a helyzet gyerekeket is érint.

Az Igazságügyi Minisztérium által működtetett Áldozatsegítő Központok, melyek célja, hogy segítséget nyújtsanak bűncselekmények áldozatainak és hozzátartozóiknak.

Család- és gyermekjóléti szolgálatok: Az önkormányzatok által fenntartott családsegítő szolgálatok feladatai közé tartozik, hogy pszichológiai és szociális támogatást nyújtsanak krízishelyzetben lévő családoknak.

TalkingForward.co.uk: érintett hozzátartozóknak szóló, angol nyelvű, támogató tartalmakat összesítő oldal.

WMN szerkesztőség