Pert nyertek az országukkal szemben a svájci nők, amiért az nem tesz eleget a klímavédelemért
A KlimaSeniorinnen nevű szervezet keretében mintegy kétezer, javarészt a hetvenes éveiben járó nő nyújtott be keresetet Svájc ellen az Emberi Jogok Európai Bíróságához, azt állítva, hogy a kormány éghajlatváltozással kapcsolatos tétlensége sérti az élethez és az egészséghez való jogukat, ugyanis a koruk és nemük miatt ők különösen érzékenyek az éghajlatváltozással összefüggő hőhullámok hatásaira. Mózes Zsófi írása.
–
Ez lett az első olyan éghajlatvédelmi ügy, amelyet az Emberi Jogok Európai Bírósága nyilvánosan tárgyalt. Az eredmény: Európa legfelsőbb bírósága felrótta Svájcnak, amiért nem tesz eleget a globális felmelegedés ellen.
A bíróság megállapította, hogy a svájci állam megsértette a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot, amelyet az emberi jogok európai egyezményének 8. cikke garantál. Azt is megállapította, hogy az éghajlatvédelem emberi jog, és hogy a régió kormányai kötelesek megvédeni polgáraikat a globális felmelegedés hatásaitól.
A nők, akik sikerre vitték az ügyet
Az egyesületet 2016 augusztusában hozta létre 65 éven felüli nők csoportja, amelynek tagjait az éghajlatváltozással kapcsolatos aggodalmak kötötték össze. Szándékuk az volt, hogy erőteljesebb fellépést követeljenek a 2015-ös párizsi megállapodásban kitűzött célok elérése érdekében.
Ebben a megállapodásban a kormányok ugyanis vállalták, hogy csökkenteni fogják az üvegházhatású gázok kibocsátásának mennyiségét, méghozzá olyan mértékben, hogy a felmelegedést lehetőleg az iparosodás előtti szinthez képest másfél Celsius-foknál alacsonyabb globális hőmérséklet-emelkedésre korlátozzák.
„Ha mindenki úgy járna el, ahogy jelenleg Svájc, 2100-ra akár három Celsius-fokos globális felmelegedés is bekövetkezhetne – írják a szervezet honlapján. – A másfél fok alatt tartás döntő fontosságú az emberi jogokat fenyegető súlyosabb veszélyek elhárítása érdekében.”
Ma az egyesület több mint 2500 tagot számlál, mindegyikük 65 év feletti, Svájcban élő nő. A szervezet az éghajlatvédelem emberi jogként való elismerése mellett érvel, rámutatva, hogy az egyre gyakoribbá és intenzívebbé váló hőhullámok „valós és súlyos veszélyt jelentenek életünkre, fizikai és mentális egészségünkre”.
A Svájcban indított pereket korábban mind elutasították, ezért 2020-ban fellebbezést nyújtottak be az Emberi Jogok Európai Bíróságához. Ez a bíróság végül kedden hozta meg ítéletét, amelyben megállapította, hogy
a svájci állam megsértette az emberi jogok európai egyezményének 8. cikkét, amely garantálja a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot.
A svájci egyesület ügyvédje, Cordelia Bahr szerint a bíróság megállapította, hogy a klímavédelem emberi jog. „Ez hatalmas győzelem számunkra, és jogi precedens az Európa Tanács összes tagállama számára” – mondta.
Egy könyvtáros és egy házassági tanácsadó
A svájci egyesület jelenleg két társelnökkel működik. Anne Mahrer, genfi könyvtáros, mindig is aktívan tett a környezetvédelemért, először az 1970-es években egy atomerőmű-ellenes mozgalom tagjaként vett részt zöldmegmozdulásokban. Később a politikába is bekapcsolódott, és a Zöld Párt parlamenti képviselője lett.
A másik vezető Rosmarie Wydler-Walti, aki korábban nevelési és házassági tanácsadóként dolgozott Bázelben. Ő fiatal anyaként kapcsolódott be a környezetvédelmi és feminista mozgalmak működésébe: az 1986-os csernobili atomkatasztrófa és az ugyanebben az évben Bázel közelében egy vegyi anyagokat tároló raktárban keletkezett tűz után érezte úgy, hogy cselekednie kell.
A svájci szervezetet a kezdetektől nagymértékben támogatja a Greenpeace, többek között azzal is, hogy évek óta kezességet vállal a jogi költségekért.
A keddi ítélet „nyilvánvalóan hatalmas megkönnyebbülés azoknak az embereknek, akik évek óta dolgoznak ezen az ügyön
– mondta Mathias Schlegel, a Greenpeace szóvivője a Le Temps napilapnak. – Ez egy nagyon érzelmes pillanat. Néhány kollégámat még sírni is láttam.”
A Greenpeace és a svájci szervezet most azt tervezi, hogy ügyüket a hágai Nemzetközi Bíróság elé viszik. A meghallgatások várhatóan jövő év elején kezdődnek.
Kiemelt képünk forrása: YouTube / CRUX
