„Füvet szívtam, és orgazmikus szülésem volt!” – Avagy tabu a köbön: cannabist használó kismamák

–

„Bedrogozva” a szülőszobán

Az első szülésem lassan haladt. Komplikációmentes volt, csak lassú. Ha valaki akkor megsúgja nekem, hogy ez teljesen normális, nem lett volna semmi bajom, de ennek hiányában bizony nagyon ráparáztam, hogy gyorsan kellene produkálnom azt a szülést. Egy idő után megunták a kérdéseimet, a bizonytalankodásomat,

kaptam valami fájdalomcsillapító-szerűséget, amitől furcsa, ködös tudatállapotba kerültem. A fájások alatt önkéntelenül összerándultam, éreztem mindent, csak valahogy az a köd meggátolta, hogy tudatában legyek a fájásoknak.

Kiszolgáltatott és halálra vált voltam. Aztán kaptam egy kis oxitocint is az összehúzódások felgyorsításáért. Míg a természetesen, magától termelődő oxitocin okozta fájások fokozatosan jönnek és mennek, úgy a vénásan adagolt olyan, mintha ágyút sütnének el a méhünkben pár percenként. 

Persze nyilván nem mindenkinek ugyanolyan élmény ez, nekem ilyen volt. És miután emeltek az adagon, hirtelen rosszabb lett a baba szívhangja. Nincs ebben semmi meglepő, az oxitocinból a baba is kap, és bizony ennek súlyos következményei lehetnek – ahogy a forszírozott szülésgyorsításnál ez gyakran lenni szokott: mi is mehettünk a műtőbe. 

Egy ilyen történet megosztásánál sorra jönnek a kommentek, hogy pánikkeltés, hazugság, hiszen iksz és ipszilon babát és mamát pont a gyógyszerek mentették meg, és ha nem kapják meg, mindketten rámehettek volna. Persze, természetesen, ilyen is van. De attól ezek még bitang erős szerek, amik hatással vannak a tudatállapotunkra, igen, a babáéra is. Csakhogy ezeket már ismerjük, megszoktuk. És amúgy is, a kórházakban használt szerek legálisak, szóval nyilván biztonságosak. Ami illegális, az pedig veszélyes, a használata pedig nettó felelőtlenség. Így lettünk programozva. De mi a helyzet ott, ahol például a cannabis legális? 

Nos, öveket becsatolni, mert súlyos tabudöntögetés következik!

Orgazmikus szülés

Katie Vigos első szülése kórházban történt. Nyugi, kivételesen nem valami felkavaróan erőszakos szüléssel jövök. Egy egyszerű, komplikációmentes, gyógyszermentes, kórházi szülés volt, csak épp Vigost szétstresszelte a személyzet, akik megkérdőjelezték a szülésre való képességeit. Második terhessége vetéléssel végződött. Harmadjára, az első trimeszterben a korábbi vetélés miatt eluralkodott rajta a szorongás. Támogató szülésznőkkel, bábákkal vette körül magát, és elkezdett napi szinten hipnózist gyakorolni. Mindeközben 

„vaporizálóval füvet szívtam, így enyhítettem a várandóssággal járó kellemetlen tüneteket mint az ízületi fájdalmak, hasfeszülés, émelygés, hányinger.

Elmondhatom, hála ennek, a terhesség és a szülés maradéktalanul csodálatos és fájdalommentes élmény volt” – mesélte egy podcastban. És még csak most jön a java!

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Empowered Birth Project (@empoweredbirthproject) által megosztott bejegyzés

Mivel bőven a negyvenegyedik hétben járt, természetesen, mint minden kismama, Vigos is mindent bevetett, hogy beinduljon a szülés, így a szülésznői javaslatára gyakran összebújtak a párjával. Az egyik alkalommal, amikor épp cannabis hatása alatt volt, valahogy másmilyennek érezte az orgazmust.

„Iszonyú erős volt, és nagyon más, valahogy fájdalmas. Abban a pillanatban megéreztem, hogy ez

az orgazmus most egyben az első fájásom is volt, és hogy a kettő nem is különbözik egymástól olyan nagyon. Ez a felismerés is hihetetlen élmény volt.”

A két érzés közti hasonlóság felismerésével és a korábbi, hipnózisgyakorlás hatására a soron következő fájások egészen más megvilágításba kerültek. „Egyszerűen nem éreztem fájdalmat. A hullámok jöttek-mentek, végig tudatában voltam mindennek, ami a testemben zajlott. Szó szerint istennőnek éreztem magam, aki mindenre képes. Nem volt félelem, nem volt semmi hátráltató érzés, minden a helyén volt, tudtam, mi a dolgom, és azt is, hogy menni fog. És ment. Életem legcsodálatosabb élménye volt.” Nem tapasztalt tompaságot, ködös tudatállapotot, „csak örömöt és erőt. És tökéletesen egészséges, boldog, kiegyensúlyozott kisbabánk született.” 

Habár ez a szülése mindent felülírt, létrehozott egy oldalt, ami szüléstörténeteket osztott meg, aktivistaként nagy hangsúlyt helyezett arra, milyen elbánásban részesülnek (elsősorban a fekete) nők a kórházakban, és ehhez képest milyen egy méltóságteljes, szép szülés. Nem buzdít senkit arra, hogy mindenki szívjon füvet, sőt. „Mint minden az oldalamon megjelenő téma esetében, most is annyit kérek, hogy alapos tájékozódás és hiteles szakértői vélemény meghallgatása után döntsetek.” 

A következő szülése sürgősségi császárral történt, de tudta, akkor ez volt a helyes döntés. Nem elvakult hippi ősanyáról beszélünk, Vigos

minden további nélkül hisz az orvostudományban, ezért is kórházi nővér. Csak közben hisz a cannabisban is. És ez nem mindenhol paradoxon.

Nem Vigos az egyetlen

Alaposan belemerültem a külföldi fórumokba, és egyértelműen látszik, hogy ahol legális a cannabis használata, ott bizony az anyák ugyanúgy élnek vele, mint ahogy nálunk teljesen természetes az anyacsoportokban, hogy egy nehéz nap után előkerül egy-egy pohár bor. Persze, az alkoholfogyasztással kapcsolatos diskurzusban is vannak minden oldalról túlkapások, és itthon még sokkal óvatosabban kell kezelni ezt a témát, mert már egy pohár bor miatt is jön az „anyainkvizíció”.

Ám a marihuána megítélése földrajzi helyzettől függően változó, valahol természetesen használják mindennap, akár kórházi viszonyok között is, nyilvános helyen, teljesen vállaltan, máshol egy körömnyi mennyiségért is lerohan a TEK. A témának óriási a nemzetközi irodalma, ez is mutatja, hogy nem elszigetelt esetekről van szó, komoly kutatói munka folyik világszerte ott, ahol erre van lehetőség. 

Egyelőre a kutatásokra azért nehéz hivatkozni, mert még nem annyira régóta legális olyan sok helyen, hogy reprezentatív mennyiségű tanulmány születhessen, ehhez még bizony idő kell, hiába használja az ember már évezredek óta. A várandósságok és a babák vizsgálata egyébként is nehéz ügy még kevésbé megosztó szerek használata esetében is, ezért is van az, hogy még egy szimpla szemcseppről sem lehet feltétlenül tudni, milyen mellékhatásai lehetnek. 

Fontos hangsúlyozni, hogy semmiképp nem napi szintű, nagy mennyiségben fogyasztott cannabisról beszélünk most, hanem alkalmi, terápiás céllal történő tudatos használatról, tisztán, dohány nélkül, mondjuk, vaporizálva. 

Cannabist használó anyák

Íme, pár élménybeszámoló, hogy többet tudhassunk meg arról, mit is tapasztaltak azok az anyák, akik cannabist használtak a terhesség, szülés vagy gyermekágy alatt. 

„Pánikbeteg vagyok, ami a terhességem alatt csak romlott, rettegtem, hogy elvetélek. Nekem az orvosom javasolta, hogy ha nagyon szorongok, szívjak marihuánát, mert a szorongás tünetei ártalmasabbak. A pánikrohamaim elmúltak, örökké hálás leszek az orvosomnak.”

„Soha nem használtam marihuánát, de a szülésznőm ajánlotta a terhesség vége felé, mert nem tudtam aludni a nyugtalanláb-szindrómámtól. A lábam jobban lett, és így nem kialvatlanul, kimerülten kellett nekiindulnom a szülésnek.”

„Nem éltem semmilyen fájdalomcsillapítóval, csak pár slukk cannabist szívtam a szülés alatt. Az első szülésemnél kaptam epidurált és gázt is. Hát, elmondhatom, az elsőből csak a ködre emlékszem, és a kiszolgáltatottságra. Akkor ki voltam ütve. A cannabisos szülésem minden pillanatára emlékszem, csodálatos volt.”

„Császármetszéssel szültem, nehéz szülés volt. A gyermekágy sem volt könnyebb, nehezen indult be a tejem, és depressziós voltam. Orvosi és szülésznői javaslatra kezdtem el cannabist használni, ami segített a depresszión, a jobb kedélyállapotom pedig a tejtermelésre volt pozitív hatással.”

Nem fogok további, lelkes cannabisfelhasználó anyától származó beszámolót felsorolni, mert félek, rosszul sülne el. Véleményezni sem fogom, se pró, se kontra. Én csak annyit tudok, hogy az első szülésemkor az oxitocintól „bedrogozva” egyértelműen úgy éreztem, nem vagyok önmagam, rémes volt. Mindez hatott a babámra is, ráadásul negatívan. 

Természetesen vannak esetek, amikor a gyógyszerekre igenis szükség lehet, és szuper, hogy ezek a szerek léteznek. Rendületlen híve vagyok az orvostudománynak, és nem ítélek el valamit pusztán azért, mert mesterséges, vagy mert laboratóriumban állították elő.
Viszont attól, hogy valami természetes, még nem feltétlenül biztonságosabb a használata, ezért valóban arra lenne szükség, hogy minél nyíltabb lehessen a párbeszéd, és szülessen sokféle alapos kutatás.

Esetleg érdemes azt is figyelembe venni, hogy ami nálunk veszélyes drognak számít, máshol már gyógyszer. 
Gyógyszert használni pedig a várandósság, szülés és gyermekágy kellemetlen tüneteinek csillapítására mindenhol bevett dolog. 

Szabó Anna Eszter 

Források: ITT, ITT, ITT, ITT és ITT

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Unsplash / Chayene Rafaela