–

Összhangban a természettel

Az indiaiak azt tartják, hogy minden élőlény, így az ember is része a természetnek, és igyekeznek azzal a lehető legnagyobb összhangban élni. A tevékenységeiket vagy az étrendjüket is az adott évszakhoz igazítják, de még a színek, az illatok vagy a zenék megválasztásakor is figyelembe veszik a mindenkori körülményeket.

Ennek a természetközeli életmódnak rendkívül gazdag irodalma van, a leghíresebb talán a cirka 8400 versből álló Csaraka-szamhita című gyűjtemény. A szerző, Csaraka szerint magasabb energiaszintre, jobb egészségre és hosszabb életre számíthat az, aki megfogadja a műben olvasható ajánlásokat. Ugyanezt vallják az indiaiak is, akik évezredek óta mesterről tanítványra, apáról fiúra örökítik át ezt az ősi tudást.

Egy próbát mindenesetre megér a dolog.

Ezért rossz a hideg étel és ital

Nyáron értelemszerűen hűtenünk kell a szervezetünket – és józan paraszti ésszel azt gondolhatnánk, hogy ezt a legegyszerűbben hideg ételek és italok fogyasztásával tehetjük meg. Bármilyen jól is esik egy fagyi vagy a behűtött üdítő, ezek a pillanatnyi megkönnyebbülés után tulajdonképpen ártanak. Alacsony hőmérsékletük révén ugyanis csökkentik az emésztés hatásfokát – ahogy az indiaiak mondják, kioltják az emésztés tüzét, az úgynevezett agnit. A rossz emésztés pedig számos betegség kialakulásában szerepet játszhat, de ha ez nem is történik meg, mindenképpen túlsúlyt okoz.

Egészségesek és hűtenek

Indiában éppen a fentiek miatt jóval kíméletesebben oldják meg a hűtést – például az évszaknak megfelelő édes-, fanyar-, kesernyés- vagy lédús-, ugyanakkor zsírokban szegény ételek fogyasztásával.

Szinte bármilyen mennyiségben jöhetnek a gyümölcsök, főként a barack, a dinnye, illetve később a szilva és a szőlő. Hasonlóan jótékony hatású a banán.

A citrusfélék szintén logikus választásnak tűnnének, mégsem ajánlottak, mivel magas savtartalmuk révén melegítenek – kiválthatók azonban a lime-mal, amiben jóval kevesebb a sav.

Ugyanígy javasoltak a saláták és a nyers levesek is, főként olyan zöldségekből, mint a cukkini, a brokkoli, a padlizsán, a kígyóuborka vagy a spárga. Akad néhány semleges hatású zöldségféle is, mint például a sárgarépa, a zöldborsó vagy az édesburgonya – ezek, mivel se nem hűtenek, se nem melegítenek, télen-nyáron változatosabbá tehetik az étrendet.

Természetesen a főtt ételek sincsenek tiltólistán, de ügyelni kell a hőkezelés módjára: a sütésnek, rántásnak inkább hideg időben van létjogosultsága, míg a nyár a párolás és a grillezés szezonja. A gabonák közül a rizs a legjobb, amit az indiaiak, ki tudja, miért, az édes kategóriába sorolnak – de mindegy is, a lényeg, hogy nem melegít feleslegesen.

Kerülendők viszont a savanyú és a csípős ételek, például a savanyúságok, az erős paprika vagy a chili- és a hagymafélék, mert ezek valósággal felhevítik a testet.

Ennyi mindent ihatsz a bolti üdítők helyett

Kánikulában a szervezetnek jóval több folyadékra van szüksége – elsősorban vízre, hiszen valamennyi ital közül az hidratál leginkább. Akár három-négy litert is meg lehet inni belőle, persze kisebb adagokban, egyenletesen elosztva a nap folyamán.

Tény, hogy a sima víz valóban nem túl fantáziadús – ha unod, szobahőmérsékletű teákkal is kiválthatod. Hűtő hatású többek között a borsmenta, a kamilla, a csalán vagy a cickafarkfű. Tipikus indiai szomjoltó az édesköménymag-tea, amely bő negyedóra alatt elkészül. Forralj fel egy liter vezet, tegyél bele egy teáskanál édesköménymagot, lassan főzd tíz-tizenöt percig, majd hagyd kihűlni, és szűrd le. Édesítheted nádcukorral, de anélkül is kiváló a hatása.

Az uborkaital receptje szintén nagyon egyszerű: fogj egy uborkát, hámozd meg, reszeld le, nyomkodd ki, majd az így nyert levet öntsd fel, és keverd el fél-egy liter vízzel. Egy kis reszelt gyömbérrel még finomabb.

Az alkohol és a kávé hatása fokozottan érvényesül ilyenkor, így még inkább dehidratálnak – bánj velük csínján!

A fűszerek is hűthetnek

Az első és legfontosabb szabály: csökkenteni a só mennyiségét, hiszen az megint csak folyadékot von el a szervezetből. Elsőre talán furcsák lesznek így az ételek, de mivel az alapanyagok és a fűszerek íze így intenzívebb lesz, könnyű hozzászokni ehhez az apró változtatáshoz.

Apropó, fűszerek: tipikusan nyárra való mindenféle zöldfűszer – oregánó, bazsalikom, rozmaring, petrezselyem. A legjobb, ha a friss zöldfűszert használod, de a szárított változatok is megfelelnek. Szintén hűt a koriander, a kardamon, illetve a már említett édeskömény.

Légy kíméletes magadhoz!

A forróság már önmagában is megterheli a szervezetet, ha lehet, kíméld magad. Nyilván nem arról van szó, hogy a nyári hónapokra fel kellene függesztened az edzést, de érdemes azt minél korábbra vagy későbbre tenni, amikor valamennyire bírható a hőmérséklet.

Intenzív sport helyett elég lehet a tempós séta vagy a könnyű kocogás, no meg persze az úszás. A jóga pedig az év minden szakában igazi jolly joker.

Elő a gyöngyökkel!

Ha csak teheted, hordj laza, kényelmes ruhákat, amelyek olyan természetes és jól szellőző anyagból készültek, mint a lenvászon vagy a pamut. Értelemszerűen a hideg színek javallottak, mint a kék, a türkiz, az ezüst vagy a fehér – mind a viseletedben, mind a téged körülvevő tárgyakban. Az indiaiak meggyőződése szerint a gyöngyök is hűtenek – lehet is benne valami, hiszen náluk a legszegényebb nők sem mennek ki ilyesféle ékszerek nélkül az utcára.

Természetesen a leégés ellen

A nyár egyik fő veszélye a leégés, ami ellen – a fényvédők mellett – az olajos önmasszázs is védelmet nyújt – kezdd ezzel a napot, majd utána alaposan zuhanyozz le, lehetőleg váltott hideg/meleg vízzel. Bevethetsz különféle illóolajokat is, főként rózsát, jázmint, gerániumot vagy ilang-ilangot. Keverheted őket a testápoló bázisolajba – ami szinte bármilyen hidegen préselt növényi olaj lehet, például olíva, szezám, kókusz és így tovább –, de párologtatva is csökkentik a hőérzetet.

Mezei M. Katalin