Push up harisnya, ami megemeli a segget, ez van rajtam. A hasam is leszorítja, pont ott húz össze, ahol kell, és kerekebb formát csinál, ami jól jön ez alatt a finom anyagú, mindent megmutató ruha alatt. Étterembe megyünk, ő már izgul, mert fontos nap ez, nagy bizniszbe fogott, és szerzett hozzá befektetőt, aki jelentős összeggel támogatja a projectet. Project – mondja tökéletes angolsággal.

A taxiban a kezét nézem, ahogy gesztikulál, olyan hevesen mesél, hogy összevissza jár a keze. Ismerős kéz, valamikor nagyon szerettem azt, ahogyan hozzám ért vele. Lesimítja a zakóját, amikor kiszállunk, a gombok között belekapaszkodik az anyagba és erőteljesen megrázza, hogy a vállrész ismét a helyére kerüljön. Bemegyünk. Az étterem szép és elegáns, legalábbis azt hiszem, ezt a két jelzőt használják azokra a helyekre, ahol drága, finom és kicsi adagokat lehet enni. Mindig ide jövünk, ha valami ünnep van. Évfordulókkor, előléptetéskor, születés- és névnapokon ezen a helyen vacsorázunk és rúgunk be közepes mértékben. Itt volt az első randevúnk is, a pincérek ismernek bennünket, és jelentőségteljesen köszönnek, amikor belépünk. Rengeteg alkalommal mentünk innen úgy haza, hogy már az ajtó előtt smároltunk, aztán a taxiban egymásnak estünk, és a bugyimban matatott a kezével, én meg a farkát fogtam a nadrágon keresztül, mert hiába voltam ittas, feszélyezett a taxis. Aztán ezek a vad, nyilvános egymásnak esések halványodni kezdtek, majd totálisan megszűntek.

Aztán a nyolc év alatt ez a hely lett a „ma tuti lesz szex, drágám”, és nekem már előre gyomorgörcsöm van ettől.

A napokban valamelyik online magazinban olvastam egy cikket arról, hogy egyre kevesebbszer kívánják a párok a dugást a kapcsolatuk előrehaladtával, de ez természetes, nem kell aggódni. Aztán a cikk szerzője apró trükkökről beszélt, melyekkel fel lehet pezsdíteni a szexuális együttléteket. Apró trükkök, mint például hasleszorítós harisnya, szexi fehérnemű, új parfüm, hogy ne a régit érezze, és én azon gondolkodtam, vajon a férfiaknak írt-e már valaki arról, hogyan figyeljenek oda a párjukra, hogyan legyenek odaadóbbak, kívánatosabbak. De szerintem soha, senki.

Őt nézem, miközben beszél. Már túl vagyunk a főételen, én meg próbálok minél többet inni, hogy belazuljak. Figyelem a száját, nézem az arcát, a kezeit, a haját. Kicsit már őszül, de nem feltűnő, mert világos a haja. Kicsit ritkásabb is, van néhány ránca, de a férfiak amúgy is negyven fölött kezdenek el igazán jól kinézni. Ő is sokkal jóképűbb, amióta nem hármassal kezdődik a kora. Megfogja a kezem, megsimogatja finoman az ujjaival. Puha keze van, szépek a körmei is, erre mindig figyelt.

Hazafelé, a taxiban a combomra teszi a kezét, és finoman masszírozni kezdi a lábam. A push up harisnyán keresztül olyan az érintése, mintha nem is engem simogatna, mintha lenne közöttünk egy réteg, amiről minden érintés visszapattan.

Pedig nem is vastag az anyag, éreznem kellene az ujjait, ahogy lépésenként halad felfelé, aztán le, majd megint fel. Megkeresi a bugyimat, de a ruhadarab annyira szűk, hogy képtelen rajta bejáratot találni, pláne ülő helyzetben.

Hazaérünk. Automatikusan vetkőzöm le. A kabátomat a fogasra teszem, ő is felakasztja egy vállfára a zakóját, leveszem a ruhát, leveszi a nadrágját, közben nem néz rám, és eszembe jut, talán ő is pont arra gondol most, amire én. Nem akarok vele lefeküdni. Nem azért, mert nem szeretem, hanem mert nincs hozzá kedvem, kötelességnek érzem, egy monoton, előre programozott, mechanikus dolognak, amiben nincsen már semmi szexi. Közben lehámozom magamról a push up harisnyát, végre megint a saját testemben vagyok, amin látszódnak a lerakódott zsírpárnácskák. A csípőm kerekebb, a hasam is. Leveszem a bugyit. Mellé fekszem.

A fal felé fordulok, a lábaim közé gyűröm a takarót, mindig így alszom, mert megnyugtat. Próbálok mozdulatlan lenni, erősen leszorítom a szemhéjam, annyira erősen, hogy lüktető, vörös foltokat látok, és elnyújtom a szuszogásom is, hátha azt hiszi, egyből álomba szenderültem. Hallom az összes mozdulatát, hallom a lélegzetét, hallom, ahogy beszívja és kifújja a levegőt. Megkérdezi, alszom-e. Nem válaszolok. Aztán bedugja a szép és puha kezeit a takaróm alá, lassan siklik a keze a lepedőn, amíg elér a testemhez. Az ujjbegyeivel végigsimogat a combom felső részétől a derekamon át, egészen a mellem oldalsó részéig, előre teszi finoman a karom, és megérinti a mellbimbóm, majd visszahúzza a kezét, megnyálazza, és nedves ujjakkal ér hozzá megint. A melleim kemények lesznek az érintéstől. Beleszagol a hajamba, lesepri a nyakamról a hajszálakat és megpuszil. Megint megnyálazza az ujjait, és a fenekem kezdi simogatni. Újra puszit ad a nyakamra, a fülembe sugdossa, hogy ébren vagyok-e. Nyöszörgök. És előrébb lököm a csípőm. A kezei leugranak, egy darabig még mellettem tartja őket, aztán visszahúzza a paplanja alá. Hallom, ahogy megfordul, ahogy sóhajt. 

Addig nem alszom el, amíg a szuszogása nem vált lassúra.

Szentesi Éva

Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Shutterstock/Marjan Apostolovic