„Végre ma lesz valami, a gyerekek fáradtak, nem otthon vacsiztunk, elpakolni sem kell, plusz senkinek nincs munkája estére, és reggel sem kelünk korán… Mondjuk, legalább a lábamat leborotválhattam volna, bassza meg. Mindegy is, két hete nem volt semmi, szerintem, ha egy gorilla lábszőrét viselném, akkor is csak utána venné észre” – futott át a nő, pontosabban Az Anya agyán hazafelé a kocsiban. Kellemesen bizsergető gondolat volt, a láb- és egyéb szőrproblémák ellenére. Otthon rutinosan készítették elő lefekvéshez a gyerekeket, csak egy-két pillantásból tudta, hogy ugyanezt a gondolatsort a férfi, vagyis Az Apa is végigjátszotta.

Már az esti mesénél tartottak, amikor a nő (Anya) egy pohárka bort is elkortyolgatott. Aznap a férje mesélt, ő pedig altatott, mindig cserélgették. Reggel ugyan ötkor kelt, de nem érezte magát fáradtnak. Még a gyerekek másnapi ruháját is kikészítette, aztán kényelmesen elhelyezkedett közöttük a gyerekszobai franciaágyban. Legközelebb hajnali háromkor tért magához, a férje sms-e várta: nem tudta felébreszteni. „A rohadt bor!” – gondolta.

Másnap a férjének üzleti vacsorája volt, ami várhatóan elhúzódott, harmadnap ő ment altatás után moziba a legjobb barátnőjével, aki valahogy olyan furcsa volt egész este.

De nem figyelt rá annyira, a következő napra koncentrált, amikor a nagyinál alszanak a gyerekek. Végre. A férje későig dolgozott, így még arra is volt ideje, hogy alaposan előkészüljön. Borotválkozás közben döbbenten látta a vörös csíkot a fürdőkád lefolyója felé kúszni. „A kurva életbe!” – gondolta reményvesztetten, és már üzent is a férjének, hogy ne siessen annyira. 

 

A következő pár napot valahogy átvészelték. Már tizenkilenc napja, hét órája és tizenöt perce, de ki számolja?! A nő bízott benne, hogy mindketten. A gyerekek persze angyalian viselkedtek, kilenckor zokszó nélkül elaludtak, és az éjszakai átmászkálás is hajnalig kitolódott. Reménykeltő. De azért várható, hogy ez pont addig tart, amíg az anyukájuk menstruációja, vagyis a gyógyszernek köszönhetően pontosan öt napig. Legalább kipihenték magukat ebben az öt napban. Aztán minden ugyanott folytatódott.

Lassan szinte projektté vált, hogy legyen végre alkalmuk házaséletet élni. De valami mindig közbejött. Amikor végre elaludtak a gyerekek, és indultak volna a hálószobába, egy kis szöszke fej előzte be őket. Semmi gond, újratervezés, pár perc után vissza a nappaliba, a hálószobai ágy ugyanis foglalt lett. Mire épp kezdtek volna belemelegedni a dolgokba, kis talpak csattantak a laminált padlón. Nem a hálószoba-foglaló, a másik csemete vánszorgott ki egy kis vízért meg egy szülőért, aki odabújik hozzá, amíg elalszik.

Ez az este is ugrott, mire minden kiskorú elaludt, már csak addig terjedt a lelkesedés, hogy a gyerek feje felett, egymás kezét fogva aludtak el.

Mintha ezek a gyerekek attól tartanának, hogy a szüleik óvatlanul összehoznak nekik egy újabb testvért. Pedig a „mama gyógyszere” napi téma volt az ovis kislányok körében, elképesztően kíváncsiak voltak, hogy a kis fehér bogyók hogyan akadályozzák meg, hogy a kisbaba bekerüljön az anyukájuk hasába. De egyelőre nem csak a gyógyszeren múlt ez a dolog.

Másnap a férfi volt a soros az altatásnál, a nő csak egy gyors zuhanyra ugrott be a fürdőbe… de amikor pár perc múlva fülsértő horkolást hallott a gyerekszoba felől, inkább bedugta a kád dugóját.

Huszonnyolc nap után úgy tűnt, végre minden adott. Ekkor a nő telefonja kezdett csörögni. Nem törődtek vele. Másodszor is belekezdett a nyamvadt készülék a Rihanna számba. A barátnője hívta. Itt áll a ház előtt, baj van, felugorhat-e.

Azt gyanítja, hogy megcsalja a férje, valami nagyon nincs rendben.

A nő beletörődőn szeletelte a sajtot, a férfi bort töltött. Az étkezőasztalnál együtt kezdték el faggatni, mégis, mi miatt gyanakszik. A legfontosabb érve az volt, hogy már tizenhat napja nem szexeltek. A házigazdákból ezen a ponton kirobbant a hisztérikus röhögés.

Szegény barátnő meg nem értette, miért lett olyan kurtán-furcsán kitessékelve a hatalmas problémájával. Végül bánatában hazament a férjéhez.

Így aznap este két pár szexmentes napszámlálója is lenullázódott. Happy finish. Akarom mondani: happy end.

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/Newton Daly

WMN szerkesztőség