Tiltott ravioli és a konklávé feje felül elbontott tető – A pápaválasztás kulisszatitkai
Tegnap este költöztek be a bíborosok a Vatikánba, hogy kiválasszák Szent Péter 266. utódját. A világ 1,4 milliárd katolikus hívője pedig türelmetlenül várja, ki követi Ferenc pápát a trónon. A szavazás akár hetekig is eltarthat… bár olyan is volt, hogy három teljes évig nem jutottak dűlőre a bíborosok. De mit esznek közben a kardinálisok? És hogy választja ki új nevét a pápa? Minden, amit a pápaválasztásról tudni akartál, de nem merted megkérdezni! Fiala Borcsa írása.
–
Füstjelek
Nézzük először is a legfontosabbat: mit esznek a külvilágtól elzárt, szigorú rend szerint élő bíborosok a pápaválasztás ideje alatt? Akárcsak a szavazást, az alvást és a diskurzust, az étkezést is szigorú szabályok védik, több mint 750 éve! Így akarják megakadályozni a külvilág és a konklávé közötti nem szabályos kommunikációt, például, hogy kintről egy ravioliba rejtve kapjanak a bíborosok titkos üzenetet, vagy épp fordítva, ők küldjenek jelet, mondjuk egy maszatos szalvétával a konyhán keresztül.
Amíg folyik a pápaválasztás, a bíborosok a Sixtus-kápolnán túli világgal csupán egyetlen módon tarthatják a kapcsolatot: füsttel.
Fehér füst jelzi, ha sikerült megválasztani az új pápát, és fekete, ha újabb szavazásra van szükség.
Azaz: ha nem tudott egy ember mellett megállapodni a kardinálisok kétharmada, plusz egy fő.
Három nap után: kenyér- és vízkúra
A konklávé ma is érvényben lévő titoktartási szabályait még X. Gergely pápa hozta 1274-ben. Az ő megválasztása volt egyébként az eddigi leghosszabb: a bíborosok három teljes éven keresztül nem jutottak dűlőre. Az 1006 napos konklávé során több bíboros is elhunyt. A város lakói egy idő után belefáradtak a végtelenbe nyúló várakozásba, és nemcsak hogy bezárták a Püspöki Palota ajtaját, de elbontották az épület tetejét is, hátha az időjárási körülmények majd gyorsabb döntéshez segítik a konklávét. Ezen kívül az étkezésüket is korlátozták.
Okulva megválasztása körülményeiből, X. Gergely pápa elrendelte, hogy a konklávé legyen teljesen elszigetelve, illetve az étkezést is megszigorította.
Ha három nap után nem jutottak a bíborosok konszenzusra, akkor onnantól csak naponta egyszer kaphattak enni. Ha pedig nyolc napon túl sem született döntés, akkor kenyéren és vízen kívül nem vehettek magukhoz mást.
Ezeket a szigorú szabályokat aztán az 1300-as évek közepén VI. Kelemen enyhítette valamicskét: háromfogásos étkezést engedélyezett, mely levesből, halból, húsból vagy tojásból álló főételből, illetve desszertből áll, amely tartalmazhat sajtot vagy gyümölcsöt.
16. századi és 21. századi konklávémenü
A reneszánsz leghíresebb séfje, Bartolomeo Scappi, aki IV. Piusz és V. Piusz pápáknak is főzött, 1570-ben megjelent szakácskönyvében elárulta, mit evett a III. Julius pápát megválasztó konklávé. Eszerint külön őrök vigyázták a konyhán, hogy ne tudjon senki tiltott üzeneteket az ételeken keresztül beküldeni. Sorsolás alapján választották ki, mely komornyikok vihették az ételt a falba épített forgótányérhoz, melyen keresztül a táplálékot – természetesen szigorú ellenőrzést követően – eljuttatták a belső teremben ülő kardinálisoknak.
A kardinálisok nem ehettek töltött tésztát, pitét, egész csirkét. Az italokat kizárólag átlátszó poharakban lehetett felszolgálni és a szalvétákat is alaposan megvizsgálták. Ez részben a pápaválasztó bíborosok elszigetelését szolgálta, de így akarták megakadályozni azt is, hogy bárki mérgezés áldozatává váljon.
A ma elkezdődött konklávén a bíborosokat egy modern rezidencián szállásolják el, enni pedig minestrone-t, spagettit, báránynyársakat és főtt zöldségeket fognak kapni, olyan ételeket, amik a Vatikánt körülvevő Lazio régióra és a közeli Abruzzo tartományra jellemzőek. A fogások ellenőrzése pedig továbbra is szigorú keretek között folyik.
Ezzel együtt a BBC beszámolója szerint a napokban sok bíborost lehetett látni a Szent Péter székesegyház környéki kedvelt éttermekben, például abban, aminek híresen jó a lasagnája!
Az új név jelentősége
Az új pápa egyik legelső intézkedése a római katolikus egyház fejeként, hogy új nevet választ magának. A döntése szimbolikus jelentőségű.
Az első pápa, aki nevet cserélt, II. János pápa volt (ő 533-535 között volt az egyház feje), méghozzá azért, mert a születési neve – Mercurius – túlzottan hasonlít a pogány isten, Merkúr nevére.
Peter Canepanova, aki 983 decemberétől a következő év augusztusában bekövetkezett haláláig volt pápa, a XIV. János nevet vette fel, hogy elkerülje a II. Péter nevet, méghozzá két okból. Egyrészt így fejezte ki tiszteletét az első egyházfő, az apostol Szent Péter előtt. De volt ennél egy még nyomósabb érve is: egy prófécia szerint ugyanis II. Péter lesz az utolsó pápa.
A 10. századtól általános gyakorlat lett az új név felvétele, ami alól csak két 16. századi egyházfő jelentett kivételt: II. Marcell és VI. Adorján megőrizték az eredeti keresztnevüket.
De mi alapján választják ki maguknak az új nevet?
Minden névnek megvan a maga története és jelentése, amely korábbi pápák vagy szentek eredményeihez vagy kudarcaihoz kapcsolódik.
Így nagy valószínűséggel az új pápa nem az Orbán nevet fogja választani (és nem a mi Viktorunk miatt, bár az is teljesen érthető lenne). De senki nem akarna nevében emlékeztetni VIII. Orbánra, aki eretnekséggel vádolta meg Galileo Galileit.
Ugyanígy
A nemrégiben kutathatóvá vált vatikáni levelezéséből kiderült: XIII. Piusz már 1942-ben tudott róla, hogy a nácik zsidókat gyilkolnak a haláltáborokban, mégsem szólalt fel miatta.a Piusz név sem túl népszerű XIII. Piusz óta, akit kritikusai „Hitler pápájának” is neveznek.
A nemrégiben elhunyt Ferenc pápa Assisi Szent Ferenc előtt tisztelegve választotta pápai nevét, hogy kifejezze a béke és a természet iránti szeretetét, és a szegényekről való gondoskodási szándékát.
Az 1978-ban megválasztott Albino Luciani volt az, aki több mint ezer éves gyakorlatnak vetett véget, amikor olyan pápai nevet választott, amit korábban még senki: ő lett I. János Pál, a „mosolygós pápa”… aki mindössze 33 napig ült Szent Péter trónusán. Hirtelen halálát hivatalosan szívinfarktus okozta. Ám nem mindenki van arról meggyőződve, hogy valóban ez az igazság, sokan inkább mérgezésre gyanakszanak. I. János Pál ugyanis komoly célokat tűzött ki maga elé: fel akarta számolni a vatikáni korrupciót, le szerette volna törni a bíborosok hatalmát, és nyilvánosságra kívánta hozni a vatikáni bankbotrányban érintett főpapok nevét.
A legnépszerűbb pápanév eddig a János volt, 21 pápa is ezt választotta magának. Az utolsó közülük XXIII. János volt – e számbéli zavar oka, hogy a történészek véletlenül rosszul számozták a XIV. János utáni pápákat.
