Óraátállítás: tényleg megéri a macerát?
Az óraátállítás idegesítő. Vitán felül. Szerintem nincs olyan ember, aki örül neki, mert macera, foglalkozni kell vele, néha elvesz az alvásidőnkből (és egyáltalán nem biztos, hogy a fordított verzióban hozzáad), ráadásul másnap állítgathatjuk át a sütő óráját (amit megint elfelejtettünk, hogy hogyan kell) meg a többi nem internetalapú óránkat, vagy moroghatunk, hogy megint összevissza mutat mindent, azt sem tudjuk, mennyi az idő. Még a több világos óra sem elég hívogató, mert mire eljön az ideje, egyébként is egyre jobb a helyzet, óraátállítástól függetlenül. De ha tudnánk, mondjuk, hogy a sok kellemetlenségért cserébe egy féltalicskányi rezsit megspórolunk és még a Földnek is jót teszünk, akkor is mérgesen nyomkodnánk azt a rohadt menüt a sütőn? Megpróbáltam utánajárni ennek. Meg annak is, hogy most akkor ez volt az utolsó? Vagy mégsem állunk le vele? Tóth Flóra írása.
–
A jelenlegi állás szerint minden év március utolsó vasárnapján (azaz az idén március 27-én) váltunk nyári időszámításra (ekkor történik az, hogy éjjel kettőkor háromra állítjuk az órát, vagyis veszítünk egy óra alvásidőt. Minden október utolsó vasárnapján (ami az idén október 30. lesz) pedig visszaállunk téli időszámításra, a mi időzónánkban éjjel háromkor kettőre állítjuk vissza az órát, vagyis nyerünk egy óra alvásidőt.
Oké, de 2018-ban megszavazták, hogy ne legyen – és mégis van
Mivel az óraátállítással járó kellemetlenségek sokak szerint még annál is súlyosabbak, mint amiket az előbb emlegettem, a bioritmus felborulása az embereknél akár szívinfarktushoz is vezethet (vagy ha morbid szeretnék lenni, akkor mondhatnám, hogy a sütő órája is ludas lehet ebben), és az állatokra is rossz hatással van: a változó fejési idő például csökkenti a tejhozamot a teheneknél, ezért
2018-ban az EU szavazásra bocsátotta a kérdést, és az lett az eredmény, hogy a tagországokban ne legyen téli és nyári időszámítás.
(Az unió lakosainak 84 százaléka szavazott az óraátállítás ellen.) 2019-ig kellett volna nyilatkoznia minden tagországnak, hogy melyik időszámítást szeretné megtartani, de az idő rövidsége miatt ez végül 2021-re halasztódott. Azóta viszont a világjárvány miatt voltak fontosabb dolgok is, és gondolom, most a háború árnyékában sem ez a legfőbb kérdés, szóval maradt a váltogatás. Magyarország álláspontja egyébként az volt, amikor legutóbb szó esett róla, hogy a nyári időszámítás jobb lenne, de ennél fontosabb, hogy Európán belül egységes legyen, így amit a többség választ, mi is ahhoz csatlakozunk.
De tényleg megérné egyetlen időszámítást megtartani?
A nyári időszámítás ötletét szokás egyébként Benjamin Franklinnek tulajdonítani, aki 1784-ben a Javaslat a világítás költségének csökkentésére című szatirikus írásában inkább a korai kelésre buzdította az embereket. Ezután többeknek voltak még ötleteik, míg végül 1916-ban vezették be először – többek között nálunk is – a kétféle időszámítást, és továbbra is az volt a célja, hogy energiát spóroljunk vele. Ez később a második világháború, majd a hetvenes évek energiaválsága után még fontosabb érdek lett, így egyre több ország csatlakozott.
Jelenleg a váltogatás van érvényben Európa nagy részén, az Egyesült Államok nagy részén, a Közel-Kelet országaiban, néhány dél-amerikai országban, Új-Zélandon, Ausztrália egy részén és egy-két afrikai országban. Ázsia nagy részében egy időszámítás van érvényben.
És valóban nagy energiaspórolással jár a nyári időszámítás:
a tovább tartó esti világosság miatt egy 2012-es adat szerint éves szinten 120 gigawattóra áramot takarítunk meg (ez akkori áron számolva kb. hatmilliárd forintnyi áram).
Persze ez nagyon jól hangzik, tök szép szám, de azért
ez a megtakarítás, a teljes lakosságra vetítve, fejenként valójában olyan hétszáz forint körül van évente.
Szóval ebből azért nem megyünk Mauritiusra kipihenni az óraátállítás okozta megrázkódtatást. Ettől függetlenül nyilván van pozitív környezetvédelmi hozadéka, amire lehet gondolni vasárnap reggel, amikor szomorúan konstatáljuk, hogy már nincs is annyira reggel, mint amennyire a biológiai óránk gondolja.
Ha a jelenlegi, téli időszámítás maradna nyáron is, az azért lenne rossz, mert lennének olyan nyári napok, amikor hajnali három körül lenne a napfelkelte, de hat előtt nagyon kevés ember ébred, vagyis azokban az órákban teljesen feleslegesen lenne világos. A napnyugta viszont legkésőbb 19.45-kor a leghosszabb nyári napokon is megtörténne (a jelenlegi 20.45 helyett), így tényleg veszítenénk a világos órákból.
Ha egyértelmű, hogy a nyári időszámítás jobb nekünk – miért van szükség akkor a télire?
Hát, inkább hátránya van annak, ha télen is a nyári időszámítás van érvényben: ekkor ugyanis lennének olyan napok, amikor 8.30-kor kelne csak fel a nap, vagyis 7.45-ig teljes sötétségben lennénk – és ebben az időszakban azért a legtöbben ébren vagyunk, készülődünk. Így sem túl kellemes érzés sötétben ébredni, de akkor gyakorlatilag bőven napkelte előtt indulna dolgozni/iskolába/óvodába az emberek nagy része. Nem hívogató. Vagyis összességében egyik időszámítás sem az igazi a másik időszakban, így ha mégis megszűnik az óraátállítás, akkor vagy a baglyok, vagy a pacsirták járnak egy picit jobban – az év egy részében.
Ti mit gondoltok, menjen vagy maradjon az óraátállítás?
Tóth Flóra
Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images / nito100
