De mi lesz a szerelemmel? – Online dating karantén idején
Nem kérdés, hogy a koronavírus és ezzel együtt a karanténlét gyökerestül felforgatta és átrendezte a mindennapjainkat. Igaz ez a szociális életünk átalakulására is. A családi ünnepek, baráti beszélgetések, közös kávézások és borozások is mind átkerültek a virtuális térbe. A változás maximálisan igaz az online dating világára is, ahol most hónapokig – hivatalosan – csak virtuális randevúzásra van lehetőség. De vajon hogyan rendezi ez át az amúgy sem különösebben romantikus virtuális szerelmi teret? Kégl Ági írása.
–
Bevallom őszintén, szingliségem (rövidebb-hosszabb megszakításokkal tarkított) hét éve alatt teljes mértékben kiábrándultam az online ismerkedés világából. A tisztelet hiánya, a csapodár figyelem, és a becstelen emberi viselkedési formák tárháza tárult elém, amikor anno bekerültem ebbe a soha nem vágyott közegbe. Épp ezért el is távolodtam tőle, már jóval a karantén beállta előtt. De be kellett látnom, hogy az én „szingli anya-teljes állás mellett-egyedül neveli gyermekét külföldön” felállású életemben viszonylag nehéz más platformon ismerkedni.
Nos, a karantén beálltával rám és az összes többi szinglire is rázuhant annak a valósága, hogy jelenleg kizárólag ezek az ismerkedős appok adnak lehetőséget arra, hogy új emberekkel lépjünk kapcsolatba. Így aztán én is – lagymatag érdeklődéssel – körülnéztem három különböző oldalon. Kíváncsi voltam, vajon változott-e valami a mindenkit érintő, új élethelyzet hatására. Az emberiség rendkívül jól adaptálódik, főleg, ha olyan alapvető igény kielégítéséről van szó, mint a szocializáció. Épp ezért azonnal változtattunk azon is, ahogyan az online dating világában létezünk, és még az is elképzelhető, hogy ez egy tartós átrendeződés kezdete.
Robbanásszerű növekedés
Amit biztosan tudni lehet, hogy az online dating appok forgalma jelentősen megnőtt. Sokan unaloműzésre használják, mások a szociális ingerek hiányát próbálják pótolni ilyen módon, és persze a felhasználók egy része szenvedélyt vagy szerelmet keres.
Egy spanyol felmérés szerint a Tinder, Badoo és a Bumble forgalma hatalmasat emelkedett a karantén kihirdetését követően a fiatalabb korosztályban. Egy több mint nyolcezer fő bevonásával készült felmérés során kiderült, hogy a Tinder forgalma 94.4 százalékkal nőtt meg a 35 év alattiak körében, míg a Badoo 52,4 százalékos növekedést ért el pillanatok alatt.
A Tinder forgalma Amerikában is látványosan megemelkedett: jelenleg 10-15 százalékkal több beszélgetés zajlik a felhasználók között, mint előtte. Elie Seidman, a Tinder CEO-ja szerint ez a robbanásszerű növekedés egyáltalán nem meglepő: „Többet jelent, hogy van kivel beszélgetni, mint valaha. Bár fizikailag távol vagyunk egymástól, de szociálisan semmiképpen sem” – fogalmazott.
Virtuális randevúk és új ismerkedős szövegek
Az egyszeri felhasználó számára az első szembeszökő különbség, hogy ezek az appok folyamatosan figyelmeztetnek arra, hogy a személyes találkák helyett a virtuális randevúkra szorítkozz, amíg a helyzet meg nem változik. (Ez egyébként a virtuális bullying számára új muníciót szolgáltatott: bizonyos felhasználók lesajnálják és szidják azokat, akik nem hajlandók személyesen találkozni.)
Van olyan platform, ahol be is jelölheted, hogy nyitott vagy-e online randevúkra, vagyis arra, hogy videócseten keresztül randevúzz a kiszemelteddel. Itt aztán csak a kreativitás szab határt annak, hogy a felek mit hoznak ki a dologból.
A Bumble és az OK Cupid vezetői szerint a virtuális kávézástól a gyertyafényes vacsorán keresztül akár a legvadabb szexuális fantáziáig minden játszik. Épp ezért nem csoda, hogy az appok fejlesztői gőzerővel dolgoznak azon, hogy videócsetes bemutatkozási és beszélgetési lehetőséget biztosítsanak a felhasználóiknak. Ez pedig egy olyan fejlesztés, ami hosszú távon is velünk maradhat.
Kérdés persze, hogy az emberek meddig tartják be a játékszabályokat, meddig maradnak a virtuális térben, és mikor döntenek úgy, hogy mégis a személyes találkozást választják – az esetleges veszélyek ellenére is. Hiszen az emberi érintés hiánya előbb-utóbb legyőzi a félelmet sokaknál. Ahogyan a vágy a személyes találkozásra, a másik lényének a megismerésére is egyre ellenállhatatlanabbá válhat. (Az emberi érintés hiánya ráadásul mentális betegségek kialakulásához, vagy azok elmélyüléséhez is vezethet. De ez már egy másik cikk.)
Emellett szembetűnő, bár nem túl meglepő változás, hogy sok profilon a felhasználók is utalást tesznek a vírusra, a bezártságra, a magányra, sőt: van, aki azt sem rejti véka alá, hogy csak a karantén miatti unaloműzésre használja a világnak eme furcsa, virtuális szegletét.
És persze megjelentek rémes ismerkedős szövegek is, mint például: „Ha a vírus nem visz el, elvihetlek én?”
Van, ami nem változik
Romantikus lelkem egy pillanatig reménykedett benne, hogy talán ebben az új helyzetben – amikor hónapokig beszélgetünk, mielőtt személyes találkozásra sor kerülhet – értékesebb kapcsolódások alakulhatnak ki, mint az online platformokon általában. Hogy a karantént együtt „átvészelő” lelkek komolyabban egymásra kapcsolódnak, erősebben kötődnek, mint a vírustalan világban.
És biztos vagyok benne, hogy sokak számára valóban változást hozhat ez az időszak. Jobban elmélyülünk talán egyetlen beszélgetésben, és talán kicsit csökken a mennyiségre törekvés.
Magam is belesodródtam online egy mélyebb, tartalmasabb beszélgetésbe, ami egy a távoli, szebb, vírustalan jövőben kiteljesedhetett volna egy marhára romantikus randevúban. De én ezúttal sem ismertem meg az online dating szebbik arcát. Ennek a „viszonynak” ugyanis a legváratlanabb „ghosting” vetett véget. Mondhatni, úgy tűnt el a pasi, mint ama szürke szamár a ködben. Tehát a respekt hiánya ugyanúgy jelen van, mint valaha. Csak még keményebben csap arcon, mert ezek a beszélgetések is komolyabb jelentőséget kaphatnak, fajsúlyosabbak, mint a járvány előtti mindennapokban.
A beszélgetések felértékelődhetnek, hiszen izgalmat, biztonságot, szociális kapcsolatot, emberi érdeklődést, inspirációt és megannyi mást adhatnak. És – a fenti példa alapján – vehetnek el egyik pillanatról a másikra.
Nehéz megjósolni, hogy a jelenlegi karanténidőszak, a vírussal való együttlétezés valósága és a saját világunkba való kénytelen visszahúzódás mennyire változtatja meg az emberiséget. Kicsit reménykedem abban, hogy lesznek, akik elkezdik jobban értékelni egymást és az emberi kapcsolatokat. Hogy talán tanulunk valamit abból, hova vezet a felfokozott tempó – úgy a mindennapokban, mint az online dating világában.
Bennem biztosan elindított egy ilyen változást. Sokkal többet olvasok, kertészkedem, értékelem a gyerekemmel és a kiskutyánkkal töltött időt. Ahogy a barátaimat, a családtagjaimat is. Azokat, akik évek óta jelen vannak az életemben, és minden helyzetben mellettem állnak. Talán nem vagyok egyedül ezzel a belső átalakulással. És ha sokan mások is áthangolódnak, talán ez előbb-utóbb még a rideg online dating világában is érezhető változást hoz. És akkor majd azt mondhatom, hogy van, amiért megérte hetekig-hónapokig bezárva élni.
Kégl Ágnes
Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images