–

Mivel elég nehezen ment a munkás-ovis hétköznapokba való belerázódás, (főleg szülői oldalról), egy ideig tologattam a problémát, hogy mégis, mi a jó franc lesz ezzel a két tündéri kislánnyal abban a hat hétben, amíg nekik nincs ovi, de nekünk, felnőtteknek viszont nagyon is van munka. Pedig most még csak hat hetet kell megoldanunk. Az elmúlt napokat azzal töltöttem, hogy ki, mikor tud ideiglenes „óvó néniként” vagy „óvó bácsiként” funkcionálni a családból és a barátok közül. Mindenkinek összeírtam a szabad kapacitásait, és készítettem egy – napokra lebontott – Excel-táblázatot. Még vannak benne sötét foltok, de már alakul.

Napfény járja át a szívem újra?*

A hatból három hét  rögtön szerencsésen betelt: van nagyszülős hét, nagynénis hét, (napközis) táboros hét. Ezek mindegyike úgy néz ki, mintha oviba mennének a gyerekek: reggel elindulunk, a megfelelő helyen kitesszük őket, és munka után megyünk értük.

A maradék három hetet pedig napokra bontva próbáljuk megoldani: nagybácsik, szomszédok, barátok látják vendégül vagy viszik programra egy-egy napra a lányokat.

Ezeket azokon a napokon, amiken épp mi tudunk szabadságot kivenni „visszaadjuk”, és a barátok, szomszédok gyerekeit, unokatesót mi is szórakoztatjuk.

Így nem lesz szinte egyetlen olyan nap sem, amikor gyerektársaság nélkül vagyunk, de legalább tényleg garantált az élménydús nyár a lányaimnak. Mi meg majd sok magnéziumot fogyasztunk. A (sok)gyerekes programokkal egyébként is az a tapasztalatom, hogy csak belevágni nehéz, utána már megjön a flow. Általában, de azért nem mindig, ezért kell a magnézium.

Budapest nyáron sokkal szabadabb?*

Mivel a nyaralást előszezonban letudtuk (jaj, de régen volt), az oviszünetben már csak egynapos nyaralás-szerű programok férnek bele. Mivel a húgom munkahelyén leállás van pont az ovis nyári szünet elején, így ő „nyaraltatja” először a saját kisfiával együtt háromfősre duzzadt gyereksereget. A legjobb programokat persze már lestoppolta: vizes játszóznak (Kispesten most készült el egy szuper ingyenes), kavicsot dobálnak a Római-parton a Felliniben, állatkerteznek, városnéző-buszoznak, BKV-hajóznak, felfedeznek új kiülős helyeket és játszótereket. És ha egy-egy ötletet szívesen lenyúlnék tőle, azt sem tehetem meg, mert egy gyönyörű, kézzel rajzolt táblát készített a napi tervekről.

Nyári gyerekek a Balaton-parton?*

Az egyetlen előnyöm vele szemben, hogy van autóm, így amikor én leszek az aktuális „óvó néni”, akkor felfedezzük a környék autóval könnyebben megközelíthető helyeit, egyszer-kétszer egészen a Balatonig merészkedve. Szerepel még a listámon Szentendre, a tabajdi Mezítlábas Park és a tatai Öreg-tó.

Az utazgatás mellett kiaknázatlan lehetőségek rejlenek a házunkhoz tartozó kertben is: lesz akadálypálya, kerti piknik és medencés-parti is.

Rossz idő esetére sütés-főzést és maratoni meseolvasást tervezek egyelőre, de remélem, ez nem érint sok napot.

Nyár van és semmi baj?*

A gyerekek nyári táboroztatása elég kézenfekvő megoldás, ha a szülők dolgoznak, de háromévesnél fiatalabb apróságoknak ritkán van erre lehetősége. Az én kisebbik lányom viszont hiába ovis, még nem töltötte be a hármat. Ezért, meg azért is, mert tartok tőle, hogy neki nem lenne nagy élmény egy idegen helyet és ismeretlen felnőtteket újra megszokni egy hét miatt, olyan tábort kerestem, ami legalább részben ismerős. Ebből több is szóba jött: megkérdeztem először az óvó néniket, hogy ők részt vesznek-e ilyesmiben (szerencsére igen); végignéztem a helyeket, ahova jártunk vagy járunk valamilyen programra (Ringató, Zenebölcsi); megkerestem azokat a szervezeteket, akik az oviban tartanak különórákat (Mocorgó, gyerekbalett). Így végül sikerült olyan metszetet találni, ahol a három összetevőből (nevelő, helyszín, program) kettő ismerős.

Az iroda már tele van?*

Amikor végképp elfogynak az ötletek és a lehetőségek, akkor nem marad más hátra: jönnek a gyerekek az irodába (mindenki reszkethet). Hol ide, a WMN-be, hol pedig az apukájuk munkahelyére. Az első egy-két alkalommal még ki lehet használni, hogy a gyerekek (legalábbis az én lányaim) idegen közegben eleinte inkább szemlélődnek, de a harmadik irodai napra azért már komoly lefoglalási stratégiával kell készülni. Ilyenkor az szokott lenni a taktikám, hogy megengedek valami olyat, ami egy átlagos hétköznapon általában csak limitáltan mehet. Ilyen, mondjuk, a matricázás vagy az újságokból való vagdosás.

Legyen télen-nyáron nyár?*

A gyerekek persze lubickolnak ebben a helyzetben, imádják, hogy már most mindenki azzal van elfoglalva, hogy ők a lehető legjobban érezzék magukat a szünetben.

Mindig más (ismerős) felnőtt lesz velük, és nyilván mindenki másban engedékenyebb. Az biztos, hogy nekik nem lesz rossz élmény ez az Excel-táblás nyári szünidő. Arról viszont nem vagyok meggyőződve, hogy a felnőtteknek sokat dob a nyári élményein az állandó kényszer, hogy megoldják az ovi vagy iskolaszünet gyerekfelügyeletét. Úgyhogy szerintem sok felnőtt lélegzik fel szeptember elsején. Vagy nem? Ti hogyan oldjátok meg a nyarat? Írjátok meg, biztos vagyok benne, hogy sok mindenkinek segítetek vele!

 

*Az alcímek különböző nyári slágerek ide vonatkozó sorai – egy-egy plusz kérdőjellel. Ugyanis még kissé bizonytalan vagyok abban, mennyire lesz bulis ez a nyár.

Tóth Flóra

A kiemelt kép a szerző tulajdona