Ha leszáll a vörös köd

Nagyon sokszor kerülünk olyan helyzetbe (meglöknek, tolakodnak, csúnyán szólnak hozzánk, késnek egy találkozóról, sír a gyerek, nem fogad szót, nem hall meg a másik…), amikor azt érezzük, hogy „mindjárt megütöm, ellököm, beszólok neki”. Ám az esetek döntő részében szerencsére mégsem tesszük, mert írott-íratlan szabályaink és a saját kontrollunk nem engedi. Aztán vannak azok a bizonyos helyzetek, amikor elborul az agyunk, nem bírjuk cérnával, és kijön, ami bent szunnyadt. Ez pedig egyik félnek sem jó. Aki kapja, szóbeli bántalmazásban részesül, aki adja, az jó ideje frusztrált és tehetetlen állapotban volt, majd kontroll nélkül kiömlik belőle a feszültség.

Az agresszió, a belső feszültségeink kezelése alapvető fontosságú minden szempontból. Javítja az életminőséget, ha helyesen kezeljük az indulatainkat. Nap mint nap tanulandó feladat, mert nagyon könnyű átcsúszni abba az állapotba, ahol elveszítjük a kontrollt. Volt már, hogy indulatosan szóltál a másikhoz, pedig nem te voltál feszült? Előfordul, hogy hónapokig csak gyűlik benned a sok ki nem mondott frusztráció? Ha igen, akkor se ess kétségbe, mert van megoldás a feszültség levezetésére.

Akkor hogyan csináljam jól?

A saját belső feszültséged helyes kommunikálása számodra is nagyon hasznos: mentálisan is, de a testi egészségedet is védi. A ki nem mondott sérelmek, a stressz igencsak megviseli a szervezeted. Ennek testi jeleit is észlelheted, vannak has- és fejfájós emberek, a gyomorgörcs is nagyon gyakran a feszültség egyik fizikai tünete.

Szeretünk úgy kommunikálni, hogy a másikat okoljuk, mert az egyszerűbbnek tűnik, és ilyenkor nem szükséges szembenézni azzal, hogy akár mi is elkövethettünk valamit.

Ez nyilvánvalóan nem jó, ezért sokan alkalmazzák az erőszakmentes kommunikációt. A legfontosabb, hogy azonosítsd be az érzéseid, ahelyett, hogy azt mondanád: „szar kedvem van”, „tiszta ideg vagyok”. Oké, de mit érzel? Szomorú vagy, tehetetlen, esetleg reményvesztett?

A következő lépés, hogy társítsd az érzést azzal az eseménnyel, amikor hasonlóan érezted magad, ahelyett, hogy a másikat minősítenéd. Tehát, ahelyett, hogy azt mondanád: „te egy ilyen/olyan/amolyan ember vagy… “ Mondd azt: „amikor később jöttél haza, és nem szóltál előtte, szomorú voltam”. Ezután átadhatod azt a gondolatot, ami ilyenkor benned van. „Azt hittem, már nem vagyok olyan fontos neked” – mondod, anélkül, hogy bárkit is hibáztatnál. Zárásként pedig megkérheted a másik felet: „szeretnélek arra kérni, hogy máskor szólj, ha úgy látod, késni fogsz.”

Leegyszerűsítve négy pontban lehet összefoglalni az erőszakmentes kommunikációt:

1. Tény (helyzet, amikor érezted)

2. Érzés

3. Gondolat

4. Igény/kérés 

Már az is nagyon szuper, ha ahelyett, hogy kiabálnál, vagy néma csendben elvonulnál, azt tudod mondani: „Ne haragudj, most ezt vagy azt érzem, szükségem van egy kis elvonulásra”. „Ne haragudj, ha most feszültebb leszek, nem neked szól”.

Szimmetria és kölcsönösség

Természetesen ez nem mindig sikerül a papírforma szerint, és rengeteget gyakorolás szükséges ahhoz, hogy jól menjen. Azonban az nem elfogadható, hogy a szorongásaidból, feszültségeidből fakadó agressziót a másikra hárítod – ez ugyanis verbális bántalmazás. Veszekedni, vitatkozni lehet, sőt kell. De ez nem egyenlő az egyoldalú feszültségoldással. Az különbözteti meg a bántalmazástól, hogy elnézést kérünk, és igyekszünk minőségileg javítani közösen azokon a dolgokon, amelyeken vitatkoztunk. Egy bántalmazó kapcsolatban ilyenről szó sincs, ugyanaz a vita újra és újra lezajlik aszimmetrikusan változás nélkül.

Amik mindenképpen segítenek a megfelelő módon levezetni a feszültséget:

  • sport

  • saját idő

  • relaxálás, meditálás

  • önismeret

  • racionális végiggondolása a helyzetnek, amitől tehetetlennek, szomorúnak érzed magad

Gyakorolj, gyakorolj, gyakorolj! – például ezzel a módszerrel –, és ha úgy látod, nehezen megy a kontroll, kérj segítséget, hiszen az agresszió kezelése mélyebbről fakad.

Sári-Kurán Zsuzsa