A túlértékelt hajlékonyság és a hipermobilitás, amiről keveset beszélünk, pedig kellene
A hajlékonysághoz gyakran társítunk olyan fogalmakat, mint a kecsesség vagy a légiesség – nemcsak a táncosok és balettművészek elvárt képességeként, hanem az ideális nőképpel összefonódva is. Pedig a háttérben sokszor olyan állapot húzódik, amely gyakori sérülésekhez vezet, és sokaknál egy életen át tartó krónikus fájdalmat okoz. A hipermobilitás ráadásul nemcsak a mozgásszerveinket érinti: az egész test működésére hatással lehet. A témáról Rezek Bori beszélgetett Geréby Fruzsina gyógytornász-manuálterapeutával és Simon-Hatala Boglárka coachcsal, idegtudós-egészségtudományi szakemberrel.
–
Az orvostudományban már a második világháború után megjelent az a felismerés, hogy a laza kötőszövet sokféle tünetet okozhat. Az érintettek hajlamosabbak lehetnek a visszérre, a gerincferdülésre, a rövidlátásra, vagy például arra, hogy szülés után nehezebben húzódik vissza a hasfaluk.
A hipermobilitás kifejezés arra utal, hogy egy ízület mozgástartománya jóval meghaladja a normálisnak tekintett mértéket. Ez kialakulhat sérülés vagy túlhasználat miatt, de sokszor – gyakran örökletes – genetikai tényezők állnak a háttérben. A hipermobilitás a bőr egészségétől a belső szervek működésén át a vegetatív idegrendszerig szinte mindenre kihat. A hipermobil testprofillal élők aránya akár a lakosság 15 százalékát is érintheti. Bár sokan tapasztalják a tüneteket a mindennapokban, kevesen tudják, hogy ezzel az állapottal élnek, a diagnosztikus út pedig ma is tele van – főleg nőket érintő – hiteltelenítéssel.
A hipermobilitás egy skála
Csatlakozz a WMN-Tagsághoz!
Ezt a tartalmat csak a WMN-tagok olvashatják tovább.
Legyél te is a közösségünk része, támogasd munkánkat!
Szükségünk van a támogatásodra.
Megnézem a tagsági csomagokatvagy bejelentkezem
A kiemelt kép forrása: Getty Images/Tom Werner
Glow
Glow