Terhességi toxémia: nők tömegei lélegezhetnek most fel
Amerikában csak most válik majd elérhetővé az a vérteszt, ami segítséget nyújt a terhességi toxémiában veszélyeztetett nők korai diagnosztizálásában – számolt be róla a New York Times. A vizsgálat Európában már több éve elérhető, és komoly szerepe van a súlyos esetben akár halálos következményekkel is járó állapot előrejelzésében. De miről is van szó pontosan? Hány nőt érint világszerte a probléma, és milyen szerepe volt magyar kutatóknak abban, hogy a korai diagnosztikus eljárások elérhetők legyenek? Filákovity Radojka írása.
–
Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság jóváhagyta azt a vérvizsgálatot, amely már korai szakaszban képes előrejelezni a terhességi magas vérnyomás (más néven: terhességi toxémia vagy preeklampszia) kialakulásának veszélyét.
Az adatok szerint a teszt 96 százalékos pontossággal megállapíthatja, hogy a vizsgált alanyok közül ki lehet érintett az életveszélyes állapot kialakulásában.
„Úttörő. Forradalmi. Óriási előrelépés a terhességi toxémia diagnosztikájában 1900 óta, amikor először meghatározták ezt az állapotot” – mondta a New York Timesnak dr. Doug Woelkers, a Kaliforniai Egyetem professzora.
Az amerikai adatok szerint minden huszonötödik terhességből egy kismama érintett a terhességi magas vérnyomásban – az elmúlt években a tengerentúlon ez az arány növekvő tendenciát mutat, főleg az afroamerikai nők körében. A statisztikák szerint náluk 60 százalékkal nagyobb eséllyel alakulhat ki a terhességi toxémia, mint fehér nőtársaiknál, és magasabb a komplikációk előfordulásának aránya is.
Az említett vérteszt, illetve annak komponensei Európában már több éve elérhetők
Magyarországon a terhességi toxémia szűrését már az első trimeszterben el tudják végezni, amivel egészen pontosan előre is jelezhető a kialakulásának valószínűsége.
A korai szűrés – amelynek célja, hogy a beazonosítsák a veszélyeztetett kismamákat – már a 12. heti kombinált teszttel együtt lehetséges, jóval a klinikai tünetek megjelenése előtt.
A vizsgálat során általában figyelembe veszik az anya életkorát, testsúlyát, általános kórtörténetét, sor kerül vérnyomásmérésre, a méhet ellátó verőér keringésvizsgálatára, és a már említett vértesztre is a két specifikus fehérje méréséhez (PAPP-A, PIGF). Ezzel a szűrővizsgálattal a magas kockázatú esetek döntő többsége nagy biztonsággal kiszűrhető.
A korai szakaszban észlelt magas kockázat esetén azonban nem feltétlenül kell megijedni: a WHO állásfoglalása alapján a terhességi toxémia kialakulásának esélyét csökkenteni lehet a várandósság 16. hete előtt elkezdett alacsony dózisú aszpirin szedésével.
Hazai kutatóknak is szerepük volt abban, hogy a korai diagnosztikai rendszerek elérhetőek legyenek
A terhességi magas vérnyomás – amelynek halálos következményei is lehetnek – világszerte a nők öt–nyolc százalékát érinti. A tünetek általában a 20. hét után jelentkeznek: a magas vérnyomás és a vizeletben megnövekedett fehérjetartalom utalnak rá, de súlyos esetben már fejfájás, homályos látás, hasi fájdalom, és többek közt a vizeletmennyiség drasztikus csökkenése is jelentkeznek tünetként. A terhességi toxémia általában együtt jár a magzati lepény működéses zavarával, ami befolyásolhatja a magzat fejlődését, növekedését – emiatt gyakran koraszüléshez, alacsony születési súlyhoz vezet. Egyik szövődménye a HELLP-szindróma lehet (erről bővebben ITT olvashatsz).
A terhességi toxémia súlyosbodása azonban az anyában epilepsziához hasonló görcsrohamot (úgynevezett eclampsiát) is okozhat, ami az anya és a magzat életét is veszélyeztetheti.
A betegségre jellemző még, hogy az anya sokáig tünetmentes, mire azonban a tünetek jelentkeznek, már nagy baj is lehet – a korai felismerése tehát létfontosságú.
Mivel sokáig nem sikerült a terhességi toxémia patofiziológiás útvonalait részletesen megismerni, a hatékony korai diagnosztikus tesztek kidolgozására sem volt jó ideig lehetőség. Ebben volt azonban úttörő szerepe Than Nándor Gábornak, az MTA TTK Reprodukció Rendszerbiológiája Kutatócsoport tudományos főmunkatársának, akinek vezetésével, hat ország kutatóinak együttműködésében, rendszer-biológiai módszerekkel a világon elsőként sikerült 2018-ban azonosítani a tehességi toxémia korai folyamatait: a kialakulásában szerepet játszó korai molekuláris útvonalakat és szabályozási hálózatokat
Források: ITT, ITT, ITT, ITT és ITT
Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/ Dimensions
