„Hogy a négy fal között mi zajlik, azt nem tudja senki”
Az igazi szeretet soha nem bánt. A szeretetnek nem szabad fájnia. És a szeretet nincs feltételhez kötve.
Mindenkinek van egy története. Legalább egy, ami van annyira érdekes, hogy mások is szívesen meghallgatják. Vagy azért, mert van benne valami különleges, vagy épp ellenkezőleg, azért, mert olyan átkozottul jellemző sokunkra. Lehet, hogy tanulságos, lehet, hogy inspiráló, felháborító, izgalmas, vagy egyszerűen csak vicces. Ez itt a te oldalad, oszd meg velünk és a világgal a te történetedet!
Ha az alábbi gombra kattintasz, egy űrlapot találsz, ahol a neved és email címed megadása után rögtön be is írhatod a sztorit, ami velünk is megtörténhet.
Ui. Noha nagyon igyekszünk, de sajnos nem tudjuk megígérni, hogy mindent és azonnal közlünk. Az olvasószerkesztés jogát pedig fenntartjuk. Köszönjük a megértéseteket.
Az igazi szeretet soha nem bánt. A szeretetnek nem szabad fájnia. És a szeretet nincs feltételhez kötve.
Így hat a későbbi párkapcsolatokra egy gyerekkori szexuális erőszak traumája. Magdi története:
Az alábbi olvasói írás csodálatosan bizonyítja, hogy – kemény munkával, de – igenis van esély a kezdetektől rideg szülői viszony okozta sérüléseket begyógyítani.
„Az én anyukám egészségügyi dolgozó egy egészségesrendelésen. Ahová mindennemű figyelmeztetés ellenére naponta viszik a szülők és nagyszülők a betegség vagy iskolai, óvodai karantén miatt otthon tartott gyermekeiket. A bejelentkezésnél ezt persze letagadják, általában a gyermek az, aki elkottyintja foglalkozás közben, hogy oviba, suliba nem mentem ám, mert… de Kati nénihez eljöttünk.” Olvasónk írása, aki retteg az édesanyja egészségéért:
„Mostanra majdnem teljesen elsüllyedt az árbóc is. A derekamig ér a hideg víz, a nap lassan lemegy. Nincs más hátra, úsznom kell.”
Nem „démoni” és pláne nem „sátáni”. Hogyan viselkedj egy epilepsziás beteggel, mit tegyél kis vagy nagy roham esetén, mitől lesz valaki epilepsziás, milyen kezelési módjai vannak, és ki lehet-e nőni? Egy érintett lány gondolatai.
Búcsú egy édesanyától, a világjárvány következtében idehaza elhunyt több mint 33 ezer ember egyikétől.
Ha a te gyereked is érintett a felvételi eljárásban, akkor valószínűleg pontosan tudni fogod, mire gondolt szerzőnk, amikor azt írta: „Sokatmondó kép a társadalmi olló egyre szélesebbre nyílásáról: ha nincs pénz, nincs idő és nincs támogató család, akkor az esély egy gimnáziumi bejutásra a zéró felé konvergál.”